Az esélyegyenlőségi törvény sem szab gátat a fajgyűlöletnek

Nem véd a hátrányos megkülönböztetés ellen az antidiszkriminációs törvény, mert a jogszabály rengeteg lehetőséget ad a diszkrimináció tilalmának megkerülésére. Az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott tervezet szerint a törvény hatálya nem terjedne ki például az egyesületekre, így lehetőség lesz rá ezentúl is, hogy valakit például származása miatt zárjanak ki a tagok közül. Nem véd majd a törvény sok állami szerv, így a bíróságok, ügyészségek és a parlament esetleges diszkriminatív intézkedései ellen sem. Jogvédők szerint a tervezet foghíjas, és nem járul hozzá a diszkrimináció visszaszorításához.

A tervek szerint ősszel tárgyalja a parlament az esélyegyenlőségi törvény tervezetét. A törvény összefogja majd a jogrendszerben eddig csak szétszórtan megjelenő antidiszkriminációs szabályokat, és büntethetővé teszi a hátrányos megkülönböztetést. Jogvédő szervezetek szerint a törvény szándéka ugyan nagyon jó, jelenlegi formájában azonban nem lesz képes a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítására.

"Ez a tervezet foghíjas" - mondta az [origo]-nak Bársony János, a Roma Polgárjogi Alapítvány jogásza. "Az alkotmányban szerepel a diszkrimináció tilalma, eddig mégsem büntették a megkülönböztetést. A helyzet mostanra tarthatatlanná vált, most mégis olyan tervezet született, amely nem tudja majd hatékonyan visszaszorítani a diszkriminációt, több gyakorlati problémára ugyanis nem ad választ" - vélekedett.

A törvény elfogadása után létrehozzák az Egyenlő Bánásmód Bizottságot (EBB), amelynek feladata a diszkriminációs esetek kivizsgálása és a büntetések megállapítása lesz. Bársony szerint azonban kérdéses, hogy az öttagú, a fővárosban működő EBB képes lesz-e hatékonyan fellépni a kirekesztéssel szemben. "Rengeteg az ilyen ügy, sok oldalon sértik meg az egyenlő bánásmód követelményét. Ez a fórum nem alkalmas arra, hogy segítsen például egy szabolcsi emberen, akit kisebbségi mivolta miatt sérelem ér. Ez a bizottság túl kis kapacitású, és túl messze van a sértettektől" - mondta Bársony. A jogász szerint ilyen bizottságoknak legalább megyei szinten kellene működniük, mert csak így lehetne gyors és hatékony fellépést biztosítani a kirekesztéssel szemben.

Az EBB ráadásul az Igazságügyi Minisztérium (IM) felügyelete alá tartozik majd, tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre, az igazságügyi miniszter javaslatára. A bizottság tehát könnyen kerülhet nehéz helyzetbe, ha éppen az IM-nél vagy más kormányhivatalnál kell vizsgálódnia - vélekednek a jogvédők. A minisztérium szerint azonban az ilyen visszaélések ellen védelmet nyújt a bírósági felülvizsgálat.

Komoly hiányossága a tervezetnek Bársony szerint az is, hogy a súlyosabb diszkriminációs eseteket nem a büntetőjogban szankcionálja. A törvény életbe lépése után az EBB 50 ezertől 6 millió forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti majd a diszkriminációt. Bársony azonban úgy vélte, egy ilyen büntetés nem ad majd megfelelő biztosítékot a tartós, esetleg ismétlődő diszkrimináció felszámolására. "Ezeket az eseteket a büntető törvénykönyvben vagy a szabálysértési eljárásról szóló törvényben kellene szankcionálni" - mondta.

A bizottság ráadásul - mint Bársony mondta - nem is illeszkedik majd igazán a magyar jogrendszerbe. Átfedések vannak ugyanis az EBB, illetve a bíróságok és az ombudsmani hivatal hatásköre között. Bársony szerint így sok esetben nehéz lesz eldönteni, hogy melyik testület az illetékes, ki mondhatja ki a végső szót egy-egy ügyben. Ez akkor jelenthet problémát, ha mondjuk az EBB és az ombudsmani hivatal más megállapításra jut egy esettel kapcsolatban. Az IM álláspontja szerint hasonló párhuzamosság számos más jogterületen is van. A tárca egyik illetékese az [origo]-nak elmondta: lényeges különbséget jelent, hogy az ombudsman a magánszférát nem vizsgálhatja és nem is büntetheti a kirekesztést. Az ombudsmani hivatal pedig - mint mondta - a mindennapi diszkrimináció ellen nem is tud hatékonyan fellépni, míg az EBB-nek erre lesz lehetősége.

A tervezet nem rendezi az EBB vizsgálati jogkörét sem. A szövegben ezzel kapcsolatban mindössze annyi szerepel: "kérelem alapján, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat". Így nem lehet tudni, hogy vizsgálatainál milyen eszközöket vehet igénybe a bizottság, hol vizsgálódhat, milyen adatokhoz juthat hozzá, milyen papírokba tekinthet be.

Az EBB keze sok területen meg lesz kötve. A törvény szerint ugyanis a testület nem vizsgálhatja "az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos, a bíróságok, valamint közhatalmi hatósági döntéseit, intézkedéseit".

Lehetőség van arra is, hogy egy-egy eset kikerüljön a törvény hatálya alól. A tervezet nyolcadik paragrafusa szerint nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek az olyan intézkedés, "amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint..., adott helyzettel összefüggő, ésszerű indoka van". A tervezet eredeti szövege szerint szintén el lehetett volna térni a törvény alkalmazásától "az érintett kérésére, ha azt a kérelmező egészségi állapota, illetve faji és etnikai hovatartozásából, továbbá vallási vagy világnézeti meggyőződéséből fakadó körülmények indokolják". Így lehetőség lett volna például arra is, hogy egy kórházban nem roma betegek azt kérjék, a romáktól elkülönítve kezeljék őket. Ezt a részt azonban az IM az egyeztetések után kivette a szövegből.

A törvény hatálya nem terjed ki az egyesületek és egyházak, illetve az állami támogatásban nem részesülő szervezetek belső viszonyaira, amely szintén megnehezítheti a diszkrimináció tilalmának érvényesítését. Így ugyanis elképzelhető például, hogy egy egyesület olyan belső szabályokat hozzon, amely nem teszi például lehetővé, hogy a testület elnöke valamilyen etnikai kisebbséghez tartozó személy legyen. Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport vezetője szerint "egy horgászegyesület például mondhatja azt, hogy ő a bajai fehér emberek horgászegyesülete", és a törvény jelenlegi formájában ezt a helyzetet nem tudja egyértelműen kezelni. Az IM-ben az [origo]-nak azt mondták: azért így szabályozták az egyesületek és az egyházak helyzetét, mert a magánférának is van olyan autonóm területe, amelybe az állam nem avatkozhat be. A tárca illetékese szerint pedig az egyenlő bánásmódról szóló törvény védelmet nyújt majd az esetleges visszaélésekkel szemben.

"Nem látjuk komolynak a tervezetet, jogilag pedig kifejezetten aggályos részek vannak benne" - mondta az [origo]-nak Juhász. Úgy vélte, ha a tervezetet jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor a törvény nem biztosít majd jogorvoslatot a hátrányos megkülönböztetésre, hanem csak kaotikus állapotokhoz vezet. "A tervezet jelenlegi formájában nem járul hozzá valódi garanciákkal a diszkrimináció visszaszorításához" - vélekedett Juhász.

A tervezet szerint az EBB határozataival szemben fellebbezni lehet bíróságokon. Juhász szerint azonban a bíróságokon is gyakori a diszkrimináció, főleg az etnikai és szexuális kisebbségekkel szemben. Példaként említette, hogy roma bűnelkövetőket a tapasztalatok szerint gyakrabban vonnak felelősségre, mint nem romákat, és sokszor büntetésük is lényegesen súlyosabb. A Habeas Corpus vezetője szerint a bírósági diszkriminációra semmilyen választ nem ad a tervezet.

Ezzel kapcsolatban az IM egyik illetékeseaz [origo]-nak azt mondta, hogy a tervezetet azért alakították ki így, mert a független bíróságok ítélkezését nem vizsgálhatja más szerv. Ezt jelenleg az ombudsman sem teheti meg. Igaz, azt az IM-ben is elismerték, hogy a probléma létezik. "A Legfelsőbb Bíróság felelőssége, hogy ezzel szemben fellépjen" - fogalmazott a tárca illetékese.

Juhász szerint szintén problémát okoz, hogy rengeteg érvényben lévő törvény is tartalmaz diszkriminatív intézkedéseket. Az egészségügyi törvény például egyik első bekezdésében kimondja ugyan a diszkrimináció tilalmát, azonban később a mesterséges megtermékenyítésről azt írja, hogy csak az a nő kérhet ilyen beavatkozást, aki férfival él együtt. "Ilyen jogszabályokból sok van. Szemforgatás, hogy a törvény előírja ugyan a diszkrimináció tilalmát, mégsem tesz semmit az ilyen jogszabályok felszámolásáért. Amíg hiányoznak a garanciák ezek felszámolására, addig nem tudjuk komoly szándéknak tekinteni az antidiszkriminációs törvényt" - mondta.

Sáling Gergő