Jól megvannak egymással romák és nem romák Jászladányban, állítják a helyi nem romák. A romák szerint viszont viszály van a faluban, van olyan kocsma, ahova cigányokat már be sem engednek. Az ellenségeskedés akkor kezdődött, amikor több nem roma szülő úgy döntött, hogy kiveszi az önkormányzati iskolából és külön taníttatja gyerekét. Néhány roma állítja, nem csak az alapítványi iskolával van gond. Mint mondják, a cigány gyerekek rosszak, ezért nem járatják szívesen velük egy iskolába a nem roma gyerekeket. Ráadásul a cigány önkormányzat fellépése is csak tovább mérgesítette a helyi romák és nem romák viszonyát.

"Viszály van a romák és a gádzsó származásúak között, mert külön iskolába járatják a nem roma gyerekeket" - mondja egy roma fiatalasszony az [origo]-nak Jászladányban. Szerinte korábban is voltak már összetűzések és ellenségeskedések Jászladány roma és nem roma lakói között, a mostani viszály azonban az alapítványi iskola miatt kezdődött két, két és fél éve. A cigányasszony szerint a mostani viszályt azok a szülők okozták, akik külön akarták taníttatni gyereküket és ezért kivették őket az önkormányzati iskolából. "A tanárok meg nem mernek semmit sem mondani, mert attól félnek, hogy elvesztik az állásukat" - vélekedik.

Az alapítványi iskola ötletét először hét éve vetették fel a jászladányi szülők, akik elégedetlenek voltak az önkormányzati iskolával. A polgármesteri hivatal pedig minden bizonnyal rá volt kényszerítve, hogy engedjen a szülők kérésének, mert az önkormányzati iskolával kapcsolatban felmerült problémák miatt sokan más településekre kezdték járatni gyerekeiket. Tóth Ibolya, az alapítványi iskola igazgatónője szerint a szülők elsősorban azt kifogásolták, hogy nagyon rossz volt a diákok magaviselete, túl sok idő ment el fegyelmezésre, és kevés idő jutott a tanulásra.

Bár az Oktatási Minisztérium idén nyáron engedélyezte az alapítványi iskola működését, a kedélyek továbbra sem csillapodtak le. A romák szerint ugyanis nincs lehetőségük arra, hogy az alapítványi iskolába írassák gyerekeiket. Sőt, olyan vádak is elhangzottak Tóth Ibolyával szemben, hogy kijelentette, nem hajlandó cigányt felvenni az intézménybe.

Tóth azonban állítja, minden kérdésben szabályosan jártak el, a roma szülők is megkapták a lehetőséget, hogy beírassák gyereküket az alapítványi iskolába. Az igazgatónő szerint, bár pontos statisztikát nem lehet készíteni, most is legalább 30-35 roma gyerek tanul az alapítványi iskolában. "Együtt tanulnak a romák és nem romák, ezt bárki láthatja, aki eljön ide és körülnéz" - mondja.

Tóth szerint tény ugyan, hogy az alapítványi iskola diákjainak nagy része nem roma, azonban kijelentette, ha lesz olyan roma szülő, aki oda akarja járatni a gyerekét és lesz hely, akkor felveszik. Mint mondja, az érdeke mindenkinek az, hogy a helyi gyerekek Jászladányban tanuljanak. Sokan már most is Szászberekre járatják gyereküket, Tóth szerint azért, mert ott kevesebb a gyerek, a jászladányiak is rendesebbek, mert tudják, ha rosszul viselkednek, vissza kell jönniük. "És - teszi hozzá végül Tóth - ott nincsenek romák sem."

Forrás: [origo]
A jászladányi iskola

"Külön vannak az iskolában a cigánygyerekek, hát nem látta?" - kérdezi a település főterén Jóska. A roma fiatalember - aki azt kérte, csak keresztnevén említsük - kérdésünkre, hogy miért kell külön taníttatni a romákat és nem romákat, csak annyit mond mosolyogva: "A cigányok rosszak, az ebédlőbe sem úgy mennek be, ahogyan kéne."

A cigányok helyzete rossz Jászladányban. Munkát nem nagyon találnak, mert sehova nem veszik fel őket, vagy azért, mert nincs szakmájuk, vagy származásuk miatt. Ezért idénymunkákat kénytelenek vállalni a hagymaföldeken vagy útépítéseknél napi 2-3 ezer forintért. Télen viszont szinte egyáltalán nincs munka a környéken, ezért Pestre járnak feketézni még kevesebb pénzért - mondja Jóska. Ennek ellenére ő és barátja, Attila állítja, Jászladányban régebben jól megvoltak egymással romák és nem romák. Komoly problémák csak azóta vannak, hogy elindult az alapítványi iskola. "Van olyan kocsma, ahová be sem engedik a cigányokat, de a boltban sem úgy szolgálják ám ki őket, mint a fehéreket. Régebben nem volt ilyen" - panaszkodnak.

Jóskáék szerint az ellenségeskedést a cigány önkormányzat fellépése mélyítette el. "A Laciék csinálják ezt. Ránk haragították a magyarokat" - mondják Kállai Lászlóra, a Jászsági Roma Polgárjogi Alapítvány jelenlegi, a jászladányi cigány önkormányzat korábbi vezetőjére utalva. Kállaiék több tiltakozó demonstrációt is tartottak nyáron az alapítványi iskola ellen. Jóskáék szerint ezek az akciók is nagyban hozzájárultak, hogy elmérgesedjen a viszony a jászladányi romák és nem romák között.

A nem romák szerint semmi probléma nincs Jászladányban, békében élnek a cigányokkal. Az alapítványi iskola megnyitása és az azt kísérő felhajtás viszont érezhető feszültséget keltett a településen. Az emberek bizalmatlanok. Nem szívesen, és ha mégis, akkor szűkszavúan beszélnek csak az ügyről, és az újságokat, tévéket szidják, amiért rossz hírbe keverték a települést. "Ezt az ügyet csak a média fújta fel" - mondja Tóth Ibolya. Az igazgatónő szerint sokat torzítanak az iskoláról szóló hírek. "Nézze meg, az sem igaz, hogy fallal választottuk el egymástól az alapítványi és az önkormányzati iskolát" - mondja távozásunkkor példaként, miközben a két iskolát elválasztó elfüggönyözött üveges ajtókra mutat.

Sáling Gergő