Brókerbotrány: a Fidesz homályról, a kormány megoldásról beszél

Vágólapra másolva!
Demeter Ervin fideszes képviselő szerint egyre több a homályos rész a brókerbotrányban. A volt titkosszolgálati miniszter azt követően nyilatkozott így, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága kedden meghallgatta a K & H-ügy kapcsán Kiss Péter kancelláriaminisztert. Kiss szerint ugyanakkor mára világossá vált a brókerbotrány gyanúsítottjainak köre, így jó esély van az ügy felderítésére. Áder János fideszes frakcióvezető szerint Kulcsár azért látogatta meg, hogy utólag őt is belekeverhessék az ügybe.
Vágólapra másolva!

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága kedden Kiss Péter kancelláriaminiszter és Áder János fideszes frakcióvezető meghallgatásával folytatta a K & H-ügy vizsgálatát. Kiss Péter meghallgatása után újságíróknak elmondta: a bizottság részéről nem hangzott el érdemi kritika a titkosszolgálatok munkáját illetően. A miniszter kijelentette: a brókerbotrányban a PSZÁF nem állt a helyzet magaslatán, mivel éppen a felügyelet feladata lenne, hogy ilyen ügyek ne történhessenek.

Kiss szerint már jól látszik a brókerbotrányban érintett gyanúsítotti kör és az iratanyag is rendelkezésre áll az ügy tisztázásához. A miniszter szerint így jó esély van arra, hogy az ügyet felderítsék.

A bizottság arra volt kíváncsi, hogy milyen információkat kapott a kancelláriaminiszter Bácskai Jánostól, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett főigazgatójától. Kiss beszámolója szerint a felfüggesztett rendőr Kulcsárnál tett ausztriai látogatásairól beszélt. Kiss szerint a belügyminiszter alá tartozó Bácskai azért jelentett neki is, hogy bizonyítsa jóhiszeműségét.

Demeter Ervin fideszes képviselő szerint azonban kérdéses, hogy Kiss milyen felhatalmazást adott a brókerbotrány kapcsán Bácskainak. Bár a kancelláriaminiszter azt mondta, hogy semmilyen felhatalmazást nem adott a felfüggesztett főigazgatónak, Demeter úgy vélte, ennek az ellenkezőjét bizonyítja, hogy Bácskai Kissnek is jelentett.

Demeter a kancelláriaminiszter meghallgatása után kijelentette: az eddigi meghallgatásokkal nem sikerült eloszlatni a homályt a K & H-ügy eddig nyilvánosságra került részletei körül, sőt - mint mondta - újabb homályos részekre bukkantak. Demeter szerint egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak a kormány képviselői: szerinte Kiss Péter és Tóth András ellentmondtak egymásnak. A fideszes képviselő szerint a kancelláriaminiszter és Bácskai János nyilatkozatai sem összeegyeztethetőek.

A bizottság Áder János meghallgatásával folytatta munkáját. Bár Áder kérte, hogy nyílt ülésen hallgassa meg a bizottság, a testület kormánypárti tagjai leszavazták ezt az indítványt. Szerintük ugyanis az ülést az eddigi gyakorlatnak megfelelően zártan kell tartani. Áder ugyanakkor kijelentette, semmi olyan információ nincs a birtokában, amely államtitoknak minősülne.

A testület arról kérdezte Ádert, hogy miért találkozott Kulcsárral. A Fidesz frakcióvezetője meghallgatása után azt mondta, hogy egy ügyvéd ismerőse ajánlotta figyelmébe a brókert azzal, hogy a K&H körül nagy botrány van készülőben, amely elérhet a kormány és az MSZP felső vezetéséig is. Áder saját bevallása szerint ezért vállalta a találkozót, amely azonban - mint mondta - nem a várt eredményt hozta.

A fideszes frakcióvezető elmondta, hogy első alkalommal egy nyilvános helyen találkozott Kulcsárral. A negyedórás beszélgetés alatt Kulcsár szóba hozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Pannonpalst-vizsgálatát, bizonyos technikai számlákat emlegetett és botrányról beszélt, azonban sem konkrétumokkal, sem bizonyítékokkal nem állt elő. Áder beszámolója szerint második alkalommal a képviselői irodaházban találkoztak három percre, ahol Kulcsár ismét nem mutatott neki bizonyítékokat, azonban azt mondta, hogy PSZÁF vizsgálata megnyugtatóan zárul majd és nem lesz botrány.

Áder tudatos provokációnak minősítette, hogy felkereste őt Kulcsár. Szerinte ezzel azt a benyomást próbálták kelteni, mintha ő is érintett lenne a brókerbotrányban. Áder ugyanakkor azt nem mondta meg, hogy kik küldték hozzá Kulcsárt. A bizottságnak arra a kérdésére, hogy miért nem értesített valakit a készülő botrányról Áder azt mondta: Kulcsár annyira általánosságokban beszélt talákozóikon, hogy úgy gondolta, semmilyen komoly ügy nem lesz a Kulcsár által emlegetett dolgokból.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága szeptember 9-én kezdett vizsgálódni a brókerbotrány ügyében. A testület először Tóth Andrást, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkárát hallgatta meg. A bizottság fideszes tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy Tóthnak - aki a brókerbotrány kirobbanása előtt fogadta a több milliárd forintos sikkasztással vádolt Kulcsár Attilát - milyen szerepe volt a K & H Equities körül kialakult botrányban.

Kövér László, a testület fideszes elnöke szerint a bizottság elsősorban azt vizsgálta, miért éppen Tóth találkozott a brókerrel és mi történt a megbeszélésen. Ugyanakkor Tóth meghallgatása után a bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat nem terheli felelősség, amiért Kulcsár külföldre tudott szökni letartóztatása elől. A bizottság fideszes tagjai szerint ugyanakkor az továbbra is tisztázatlan, hogy Tóth miért találkozott Kulcsárral.

A bizottság szocialista tagjai Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett főigazgatója meghívását kezdeményezték. A szocialisták Bácskaitól elsősorban arra vártak választ, hogy milyen megbízás alapján beszélt a brókerrel.

Kövér szerint Bácskai elsősorban arról beszélt meghallgatásán, hogyan, miként, kikkel találkozott és miről beszélt az üggyel kapcsolatban. "Ez a beszámoló tartalmazott új információkat is, amiket a nyilvánosság eddig nem ismert, de ezekről nem számolhatok be" - jelentette ki Kövér. Az elnök szerint a beszámolóban nem hangzottak el olyan információk, amelyek "alapvetően más megvilágításba helyeznék az ügyeket". Bácskai ellen a találkozó miatt - amelyet lehallgattak - Kövér szerint azért indult büntetőeljárás, hogy kiderítsék: Bácskai átlépett-e olyan határokat, amiket nemzetbiztonsági tisztként vagy főigazgatóként nem léphetett volna át.