Teller-levél: elnézést kért a Népszabadság

Vágólapra másolva!
A Népszabadság beismerte, hogy nem hiteles a hétfői lapszámban megjelentetett, Teller Edének tulajdonított levél, melyben állítólag az ellenzéket kritizálta. A Népszabadság által közreadott dokumentumot valójában Teller egy budapesti ismerőse írta, aki szerette volna, ha Teller ezzel a szöveggel áll a nyilvánosság elé. A tudós azonban nem akart ilyen szöveget megjelentetni. Eötvös Pál, a lap főszerkesztője védelmébe vette a cikket leközlő újságírót, mert szerinte lapját megtévesztették.
Vágólapra másolva!

"Nincs birtokunkban a Teller Ede professzor úr által írt levél. Ennyi elég egy szerkesztőségnek, hogy megkövesse olvasóit és az érintetteket" - áll Eötvös Pál, a Népszabadság főszerkesztője közleményében.

Az állítólagos Teller-levél hétfőn jelent meg a Népszabadságban. A lapban egy nyomtatott faxüzenet jelent meg, mely "Rossz hírek a szülőföldről" címet viselte. A szöveg élesen támadta a Fideszt: többek között Amerika-ellenességgel és antiszemitizmussal vádolta az ellenzéket. A fax mellett hitelesítésül egy aláírt névjegykártya is megjelent az újságban. A névjegykártyát legalább öt évvel ezelőtt nyomtatták, mert Teller intézetének ott szereplő telefonszáma 1998-ban megváltozott. Ez még önmagában nem bizonyítja, hogy a levél és a különálló aláírás egymástól függetlenül készült, de mindenképpen gyanakvásra adhatott okot. Furcsa volt a levél szövege azért is, mert Teller Ede 2002 tavaszán, közvetlenül a választások előtt jelezte, hogy ha magyar állampolgár lenne, akkor a Fideszre szavazna. Az ál-levelet a Népszabadság Teller halála után több nappal közölte.

A levélről Teller közeli munkatársai Amerikából azt üzenték, hogy hamisítvány. A szöveget a Népszabadsághoz Zeley László budapesti volt rádiós újságíró juttatta el, aki két könyvet írt közösen Tellerrel, és saját állítása szerint több mint tíz éve szoros kapcsolatban álltak egymással. Mint kiderült, Zeley szerette volna elérni, hogy Teller Ede adjon ki egy a Fideszt elítélő és a kormányt támogató nyilatkozatot. Meg is írta Tellernek előre a szöveget, amit elküldött a tudósnak. Teller azonban nem akarta a nevét adni az íráshoz, mondván: nem ismeri ahhoz eléggé a magyar belpolitikai életet, hogy ilyen nyilatkozatot kiadhasson. Zeley így végül saját szövegét adta a Népszabadságnak, de azt állította, hogy Teller hozzájárult a közléséhez. A szöveg ugyan nem volt aláírva, de a Népszabadság nem kételkedett hitelességében, és Tellernek tulajdonítva közölte az írást. Szerdai számában a lap elismerte, hogy hibát követtek el.

Az ál-Teller-levél az utóbbi két napban komolyan foglalkoztatta a magyar közéletet. Publicisztikák és nyilatkozatok sora reagált rá. A megszólalók most kénytelenek sorra elnézést kérni, illetve visszavonni nyilatkozataikat: a publicista Seres László éppúgy, mint Illés Zoltán fideszes képviselő.