A Fidesz nem támogatja az alkotmánymódosítást

Egyelőre nincs meg a szükséges kétharmados parlamenti többség az alkotmány módosításához. A kormánypártok támogatták, a Fidesz viszont elutasította a kormány előterjesztését az alaptörvény-módosítás általános vitájában. Az MDF később foglal állást a kérdésben.

"A magyar fegyveres erők a kormány engedélye alapján, parlamenti jóváhagyás nélkül vehetnének részt ENSZ, EU, EBESZ vagy NATO békefenntartó, illetve humanitárius akciókban az alkotmány módosítása szerint" - mondta Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára kedden az Országgyűlésben, az alkotmánymódosítás általános vitáját megnyitó expozéjában.

 

A kormány által előterjesztett alkotmánymódosításnak az a célja, hogy az alaptörvénynek az Alkotmánybíróságra, a jogalkotásra és a nemzetközi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az alkotmánybírósági gyakorlat, illetve az elmúlt tizennégy év szokásainak megfelelően újrakodifikálja - közölte az államtitkár. Az alaptörvény változtatásával egyidejűleg a kabinet új törvényjavaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról, a jogalkotásról, valamint a nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárásokról.

 

Mint Hankó Faragó elmondta, nem kívánnak változtatni az egyes alkotmányos szerveket megillető hatáskörökön, de az esetlegességeket és a pontatlanságokat kikerülve szeretnék konszolidálni az alkotmányt. "A kormány álláspontja szerint a hatályos alkotmány által meghatározott közjogi szerkezet nem szorul alapvető változtatásra, ugyanakkor kétségtelen, hogy az alaptörvény a normaszöveg szintjén töredezett" - fogalmazott az államtitkár.

 

Kifejtette, az Alkotmánybíróságról szóló normaszöveg módosításával egységes szempontok alapján kívánják meghatározni a testület hatásköreit, másrészt az alkotmánybírák személyi függetlenségét a jelenlegi szabályozásnál hatékonyabban kívánják biztosítani.

 

Hankó Faragó Miklós szerint az Alkotmánybíróság jelenleg számos, nem alkotmánybíráskodási jellegű hatáskört gyakorol. A javaslat ezeket a rendes bíróságok hatáskörébe utalja.

 

Az indítvány szerint a jövőben előzetes normakontrollt nemcsak a köztársasági elnök, hanem a kormány is kérhet az Alkotmánybíróságtól. Szintén lényeges változás, hogy a javaslat felülvizsgálati lehetőséget biztosít az Alkotmánybíróság számára a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai tekintetében. Hankó Faragó Miklós ezt azzal indokolta, hogy alkotmányértelmezésre egyedül az Alkotmánybíróság jogosult.

 

Mivel a két hatalmi ág mellérendeltségi viszonyban áll egymással, az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg a jogegységi döntést, de ha alkotmányellenességet, illetve nemzetközi szerződésbe ütközést állapít meg, a Legfelsőbb Bíróság köteles a döntéstől számított harminc napon belül a határozatot visszavonni.

 

Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca államtitkára úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy a kormány felvállalja egy új jogalkotási törvényjavaslat benyújtásával járó felelősséget. Utalt arra, hogy a jelenleg hatályos jogalkotási törvény 1988-as hatályba lépése óta sok, egészen pontosan 1619 törvény jelent meg a Magyar Közlönyben.

 

"A törvény ma is betölti ugyan feladatát, a kétharmados törvények közül azonban szinte egyedüliként formai és szerkezeti jegyeiben még mindig magán viseli a korábbi jogalkotási szemlélet lenyomatát" - indokolta az államtitkár az új törvény megalkotásának fontosságát. Megjegyezte azt is, hogy a hatályos jogszabály több pontját az Alkotmánybíróság határozatai tartalmilag felülírták.

 

Hankó Faragó kiemelte, hogy egy 2002 decemberében elfogadott alkotmánymódosítás nyomán az új törvényben rendeletalkotási jogot kell biztosítani a Magyar Nemzeti Bank elnökének. A közelgő uniós csatlakozás is indokolja a jelenlegi jogalkotási törvény modernizációját - tette hozzá.

 

Mint elhangzott, az uniós tagsággal összefüggésben meg kell határozni a jogharmonizációs célú jogalkotási folyamat egyes követelményeit. Az államtitkár elmondta, a törvényjavaslat a jelenleginél részletesebben határozná meg a jogszabály-előkészítés követelményeit és egyértelművé tenné a jogalkotásért való felelősség rendjét.

 

A nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatos jelenlegi szabályozással összefüggésben kijelentette, hogy az mára jóformán teljes egészében alkalmazhatatlanná vált. Mint mondta, a kormány javaslatával arra törekszik, hogy minél inkább egyszerűsítse a nemzetközi szerződések megerősítéséhez és kihirdetéséhez vezető belső jogi folyamatot. Az indítvány értelmében a jövőben a főszabály az lenne, hogy a szerződések megerősítése és kihirdetése egy aktussal történne.

 

A javaslat szerint a fegyveres erőkkel való rendelkezés terén a nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával összefüggő kérdésekben lehetővé válna, hogy az Országgyűlés azokról legközelebbi ülésnapján, egyszerű többséggel döntsön.

 

Azt is lehetővé tenné a kormány, hogy a NATO légvédelmi rendszer keretében a nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi légvédelmi feladatok ellátása körében a magyar fegyveres erők repülőgépei, hasonlóan a külföldi fegyveres erők magyarországi őrjáratához, a kormány engedélyével járőrözhessenek.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK