Az államnál maradhat a 400 milliós gyűjtemény

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki ítéletében felülbírálta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését, így nem kell visszadnia a magyar államnak 31 híres magyar festő összesen 400 millió forint értékű alkotásait. A felperes azért kérte a képeket, mert rokonai még 1948-ban letétbe helyezték azokat a Szépművészeti Múzeumban, ezután azonban az Egyesült Államokba emigráltak. Később már hiába próbálták visszaszerezni a festményeket.

A per egyik tárgya Székely Bertalan festménye

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett határozatával megváltoztatta a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyet tavaly hozott egy 400 millió forintos műkincsperben. Az FB 2002 novemberében még a felperesnek adott igazat, és arra kötelezte az alpereseket - a magyar államot, a Magyar Nemzeti Galériát és a Szépművészeti Múzeumot -, hogy a per tárgyát képező 31 nagy értékű festményből egy kivételével valamennyit adják ki az Amerikai Egyesült Államokban élő felperesnek.

A Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg határozatával. A másodfokon eljáró bíróság álláspontja szerint a perbeli műkincsek elbirtoklás címén állami tulajdonba kerültek. Az ítélőtábla határozata jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye. Varga Tamás, a felperest képviselő ügyvéd elmondta: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati kérelemmel éljenek-e az ítélőtábla határozata ellen.

A képek visszaszolgáltatását fél évszázada Magyarországról az Egyesült Államokba távozott házaspár jogutódja kérte a polgári perben. A 31 vitatott festmény között vannak Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Csók István, Barabás Miklós, Benczúr Gyula és Brocky Károly képei.

A kereset szerint D. Géza és felesége 1948-ban letéti szerződést kötöttek a Szépművészeti Múzeummal, és ez alapján az intézet főigazgatójának ideiglenes megőrzésre átadták a tulajdonukban lévő képeket.

A házaspár utóbb az Egyesült Államokba távozott, és amerikai állampolgárságot kapott. Először 1954-ben kérték a képek kiadását, ám ezt a magyar hatóságok akkor azzal utasították el, hogy a védett műkincseket nem lehet kivinni az országból.

Két évvel később azt a kérést is elutasították a magyarországi illetékesek, hogy az országban élő személyeknek adják ki a festményeket. Az indoklás ezúttal úgy szólt: a műalkotások értéke szükségessé teszi azok egyben tartását és közgyűjteményben való őrzését.

A felperesek beadványa szerint a képek kiadásának kérését a házaspár jogutódjainak 1999-ben, illetve 2001-ben ismételten elhárították a magyar hatóságok, ezúttal azonban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca azzal érvelt, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között 1973-ban megkötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény értelmében a vitatott festmények állami tulajdonba kerültek.