Pótmagánvád a Millenáris ügyében

A Miniszterelnöki Hivatal - mint alapító - döntése alapján pótmagánvádat nyújtott be a Millenáris Közhasznú Társaság korábbi gazdálkodása során vélelmezett visszaélések ügyében - írja a Népszabadság. A kht. új vezetősége tavaly szeptember tett feljelentést a társaság jelentős vagyonvesztése miatt, a rendőrség vádemelési javaslatot is készített Berkecz Mária volt ügyvezetővel szemben, az ügyészség azonban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.

A Millenáris Kht. tavaly szeptemberben tett feljelentést a társaság 2001-es és 2002 első félévi gazdálkodása miatt. Az ebben az időszakban ügyvezető Berkecz Mária május 18-án, az Orbán-kormány idején távozott 36 havi végkielégítéssel és tízmilliós hallgatási díjjal. A munkaügyi bíróság első fokon, nem jogerősen 24 millió forint visszafizetésére utasított Berkeczet. A volt ügyvezető igazgatóval és a végkielégítést jóváhagyó akkori munkáltató Bártfai Béla államtitkárral szemben különösen nagy értékű hűtlen kezelés gyanúja miatt az ügyészség is vádat emelt. A Millenárissal kapcsolatos többi ügy azonban nem jutott el a vádemelésig.

A kht.-t Berkecz távozás után átvilágították, majd az új vezetőség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmény miatt feljelentését tett. A társaság jelentős vagyonvesztést szenvedett el: 2002. május 31-én saját tőkéje mínusz 948 millió forint volt, kiadásait hitelből finanszírozta. Hiteltartozása a kamatokkal együtt másfél milliárd forint volt.

A túlköltekezést a feljelentés szerint aránytalanul magas kifizetések is okozták. A Millenáris Kht. például a hasonló nevű, a park működtetésére kiírt pályázaton egyedüliként induló Millenáris Rt.-nek takarításra például 73 millió forintot fizetett ki 2001 júliusától. Szintén indokolatlannak tartja a kht. mostani vezetése a vagyonvédelmi szolgáltatásokra 2001 második felében kiszámlázott 97 millió forintot. Az ügyészség azonban a kht. előző vezetésének meghallgatása után azt állapította meg, hogy a kifizetések tényleges munka alapján történtek. Igencsak költséges volt a rendezvényekhez kapcsolódó világítás- és hangtechnika biztosítása is.

Az új büntetőeljárási törvény július elseje óta ad lehetőséget ara, hogy a nyomozást megszüntető határozat ellenére a sértett pótmagánvádlóként léphessen fel. A bíróság a vádindítványokat formai és tartalmi szempontból vizsgálja; nevezetesen azt, hogy valóban az ügy sértettje lépett-e fel, betartotta-e a 30 napos határidőt, illetve a vádindítvány megfelel-e a vádirat kritériumainak. Ha mindent rendben lévőnek talál, úgy megy minden a büntetőeljárások szokásos menetében, ellenkező esetben pedig elutasítja az indítványt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK