Nem Szijjártó volt az első

Nem Szijjártó Péter hétfői esete volt az első, amikor egy országgyűlési interpellációt nem engedett elmondani a Ház elnöke. Ebben a ciklusban a 26. alkalom volt ez. A házszabály valóban lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy az Országgyűlés elnöke így döntsön, de nem egyértelmű, hogy a hétfői, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz intézett interpelláció esetében fennálltak-e a visszautasításhoz szükséges feltételek.

Ebban a parlamenti ciklusban eddig 26, az előzőben összesen 11 alkalommal élt az Országgyűlés elnöke azzal a jogával, hogy visszautasítson - ne engedjen elmondani - egy képviselői interpellációt. Az interpellációkról a házszabály - az Országgyűlés eljárási rendjét rögzítő szabályzat - 90. paragrafusa rendelkezik. E szerint az Országgyűlés elnökének azokat az interpellációkat kell visszautasítania, amelyek nem az adott kormánytag feladatköréhez tartozó témára vonatkoznak, vagy nincs címe, vagy nincs megjelölve a tárgy, vagy nincs megjelölve a címzett ,vagy hogy miért éppen az adott kormánytag illetékes a válaszadásra.

Szijjártó Péter interpellációja a miniszterelnökhöz szólt, és az "Egyre mélyebben a mélypont alatt?" címet viselte. A címzett tehát meg van jelölve, és bár a cím nem egyértelműen utal a témára (Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszternek a balatonöszödi kormányüdülő egy részének tíz évvel ezelőtti megvásárlására), ilyen alapon az interpellációk 95 százalékát vissza lehetne utasítani, mert a képviselők a téma megjelölése helyett hosszú évek óta frappánsnak vélt felütésekkel címzik meg interpellációikat.

A visszautasítás oka formailag tehát csak az lehet, hogy az interpelláció témája nem a címzett, azaz a miniszterelnök feladatkörébe tartozik (Szili Katalin is utalt erre a plenáris ülésen szóbeli indoklásában). Az interpelláció szövege - amely elolvasható a Fidelitas honlapján (e szervezet alelnöke Szijjártó Péter) - nem egyértelműen igazít el ebban a kérdésben (az interpellációkat előre írásban be kell nyújtani, attól eltérni nem lehet, ezért indulhatunk ki az el nem hangzás ellenére ebből a szövegből). A képviselő, megfelelően a sokéves parlamenti hagyománynak - költői kérdést tett fel, azaz nyilván nem várt konkrét választ, s inkább a körítés volt fontos - az, amit a kérdés kapcsán a közvéleménnyel tudathatott (röviden: a kormány erkölcsi mélyponton van). El nem hangzott beszédének háromnegyed részében Szijjártó Gyurcsány Ferenc meggazdagodásáról mondja el véleményét, illetve kitér Medgyessy Péter egyik ismerősének, Pántyi Györgynek az ingatlanvásárlására is. E mondatai alapján nem eldönthető, hogy ez a kormányfő feladatkörébe tartozó téma-e.

A házszabály szempontjából a lényeg maga a szöveg végén álló kérdés: "Mikor kívánja a Miniszterelnöki Hivatal - a közérdek helyreállításának érdekében - visszaperelni az értéken alul eladott, majd később az állam által visszabérelt, korábban közvagyon részét képező ingatlanokat - Gyurcsány Ferenc cégeitől? Elérte-e a kormány az erkölcsi mélypontját, vagy innen még mindig van lejjebb? Hogyan értelmezi újra az előbb felsorolt ügyek értelmében azon februári mondatát, mely szerint: 'jog és erkölcs közül mindig a szigorúbbat kell választani'?"

Mivel a házszabályból nem vezethető le, hogy az Országgyűlés elnökének joga lenne mérlegelni egy kérdés értelmes vagy értelmetlen, provokatív vagy konstruktív, botrányt keltő vagy konszenzuskereső voltát, csak az az érdekes, hogy a miniszterelnök feladatkörébe tartozik-e egy volt állami ingatlan eladásának és esetleges visszaperlésének ügye. Szigorúan véve nem: a Miniszterelnöki Hivatal nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (Kiss Péter) járhat el. Ebben az esetben azonban nem a visszautasítás következik a házszabályból, hanem az, hogy a miniszterelnök helyett Kiss Péter válaszol (Házszabály, 115.§ (4): "Ha az interpelláció az egész kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.")

Ebben a ciklusban ez volt a 26. visszautasított interpelláció vagy kérdés. Mind a 26 visszautasítás fideszes képviselőt érintett. Az esetek többségében a visszautasítás oka a feladatkör általi illetékesség hiánya volt. A legtöbb esetben ez világosabban látszott, mint a hétfői alkalommal. Visszautasította például Szili Katalin Szalai Annamária Teller Ede hamisnak bizonyult levele ügyében Kovács László külügyminiszterhez intézett kérdését (mivel a kormánynak nincs befolyása a Népszabadság szerkesztési gyakorlatára), vagy Répássy Róbert miniszterelnökhöz intézett kérdését az Inter-Európa Bank 2001. éves jelentésével kapcsolatban (Medgyessy Péter korábban az Inter-Európa Bank Rt. igazgatótanácsának elnöke volt, de nem kormányfőként. Miniszterelnökké választása óta nem avatkozhat egy magánbank ügyeibe). Korábban Friderikusz Sándor közetelevíziós műsorával kapcsolatos kérdésekben is hasonlóan járt Szalai Annamária.

Az előző ciklusban, Áder János házelnöksége idején 11 alkalommal éltek a visszatutasítás eszközével. A legtöbbször Keller László jelenlegi közpénzügyi államtitkár, valamint Szabó Lukács MIÉP-es majd független képviselő volt a károsult. Szijjártó esetéhez hasonló történt, amikor Keller Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte volna Torgyán Józseffel és Szabadi Bélával kapcsolatos ügyekben, de visszautasították beadványát. Az Inter-Európa Bank témájú interpellációval analóg eset volt az, amikor Kovács Kálmán jelenlegi informatikai miniszter interpellálta volna Orbán Viktort egy 1989-es oxfordi Soros-ösztöndíj ügyében. Érdekes példa volt a visszautasításra, amikor ifj. Hegedűs Lóránt akkori MIÉP-es képviselő "Biológiai hadviselés - avagy meddig folytatja töretlenül, elődeihez híven a Demján-féle luxus-fajtatenyészet feltétlen támogatását az őshonos népesség életérdekeivel szemben, az őshonos népesség vagyonából a Pénzügyminisztérium?" címmel próbálta interpellálni Járai Zsigmond pénzügyminisztert.

KAPCSOLÓDÓ CIKK