Többen fagynak meg otthon, mint az utcán

Az idei hideg időszak első áldozata egy sényői férfi, aki kedden halt meg. Évente átlagosan 300 ember fagy meg Magyarországon. A nagyobb városokban ugyan évek óta sikerrel működnek telente a segítő hálózatok, azonban a segélyszervezeteknek sem pénzük, sem emberük nincs arra, hogy minden hajléktalanok lakta helyen ott legyenek. Ezekből csak a fővárosban több mint 400 van. A fagyhalált szenvedők több mint fele ráadásul nem is az utcán, hanem saját otthonában él, csak éppen nem tud fűteni, nincs pénze szigetelésre. Rajtuk egyelőre szinte egyáltalán nem tudnak segíteni a segélyszervezetek.

Az idei ősz hideg időjárásának első áldozata egy középkorú sényői férfi, aki a kihűlése miatt fellépő szövődmények következtében vesztette életét a nyíregyházi kórházban - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Magyarországon évente átlagosan 300, Budapesten pedig 20 ember fagy meg minden télen. Ez sokkal rosszabb arány, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban. Angliában például a hideg miatti halálesetek száma szintén 300, de az országnak közel négyszer több lakója van.

"Sok embert ismerünk, aki évek óta a közterületeken húzza ki a legkeményebb hideget" - mondta az [origo]-nak Guráj Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa. Guráj szerint az utcán élőkön csak a folyamatos megfigyelés és ellátás segít. Budapesten és a nagyobb városokban évek óta működnek segítő hálózatok. A fővárosban például úgynevezett krízisautók járják késő ősztől az utcákat.

A kocsikkal szociális munkások járják a főváros hajléktalanok lakta helyeit. Az alapítvány Pesten és Dél-Budán 400 ilyen helyet ismer. Melegedőkbe, hajléktalanszállókba szállítják az utcán élőket, vagy intézkednek, hogy a betegek kórházba kerüljenek. Guráj szerint azonban komoly problémát jelent, hogy a hajléktalanok többsége elszigetelődik a társadalomtól, elbátortalanodik, bizalmatlan, ezért nehéz segíteni rajtuk. Nehéz meggyőzni őket, hogy feküdjenek be kórházba vagy valamilyen szociális intézménybe.

Ennek ellenére a segélyakciók jól, hatékonyan működnek. Tavaly például volt olyan nap, amikor 60 helyre riasztották a krízisautót Budapesten. Bár az ilyen sok riasztás ritka, napi 2-3 hívás mindig érkezik a szolgálathoz.

A krízisszolgálat idén november közepén indul majd. Guráj szerint néhány tízmillió forint már elég lenne a rendszer működtetéséhez. Eddig azonban csak a szükséges összeg kevesebb, mint fele áll az akcióban részt vevő alapítványok, szervezetek rendelkezésére, bár a maradék pénz előteremtésére kaptak ígéretet több helyről,  többek között az egészségügyi minisztériumtól is.

A segélyszolgálatok munkájához az is hiányzik, hogy a frekventált helyeken - például a pályaudvaroknál, aluljárókban, a Blaha Lujza és a Kálvin téren - folyamatos ellenőrzést tudjanak tartani, állandóan jelen tudjanak lenni a szociális munkások - mondta Guráj. Ilyen ellenőrzőrendszer működik például Londonban, ahol állandó felügyelet alatt tarthatják a veszélyeztetett emberek nagy részét. Itthon ez egyelőre nem megoldott.

Gondot okoz az is, hogy a fagyhalál és a kihűlés nem csak az utcán élőket, a hajléktalanokat veszélyezteti. A hideg miatti halálesetek több mint fele nem a közterületeken, hanem a rossz szociális körülmények között élő emberek otthonaiban történik. Gyakran fagynak meg olyan emberek, akiknek saját lakásuk, otthonuk van, csak éppen nem tudnak fűteni, vagy megoldatlan a szigetelés lakásukban.

A rossz szociális körülmények között élőket fenyegeti az évek alatt történő kihűlés is. A rossz fűtési körülmények között élők ugyanis éveken keresztül szenvednek különböző speciális betegségekben, amelyek végül halálhoz vezetnek. Ezek ellen az esetek ellen egyelőre nem tudnak fellépni a segélyszervezetek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK