A gluténmentes élelmiszerek támogatására és a betegség hatékonyabb szűrésére lenne szükség a lisztérzékenyek egyesülete szerint ahhoz, hogy a kezeletlen betegség ne okozzon olyan visszafordíthatatlan betegséget, mint például a csontritkulás. A lisztérzékenyek támogatását szeretné elérni Homa János fideszes képviselő, aki ez ügyben az egészségügyi miniszterhez fordult. A képviselő úgy tudja, hogy a betegség gyakorisága az utóbbi évtizedekben meredeken emelkedik.

Nem készült reprezentatív felmérés Magyarországon a lisztérzékenyek számáról, az európai átlag azonban azt mutatja, hogy minden százötvenedik európai lisztérzékeny. Az előfordulási arány egyes országok és népcsoportok között változó, például Finnországban 60 emberből egy lisztérzékeny, míg egyes német tartományokban csak minden ötszázadik ember szenved ebben a betegségben. Magyarországon a Heim Pál gyerekkórházban készült egy nem reprezentatív felmérés, e szerint 85 gyerek közül egy lisztérzékeny.

Korábban gyerekbetegségnek tartották a lisztérzékenységet, mára azonban kiderült, hogy bármely életkorban előfordulhat. Felnőttkorban nehezebb felismerni, mert olyan tüneteket okoz, amelyek más betegségekre is jellemzők. Az érzékenységet laboratóriumi vizsgálattal diagnosztizálják, a diéta betartásával a tünetek megszűnnek. A korai felismerés azonban nagyon fontos, mert a kezeletlen lisztérzékenység olyan betegségekhez vezethet, mint például a csontritkulás, meddőség és vashiányos vérszegénység. A lisztérzékenyek nem tudják feldolgozni a lisztben lévő glutén nevű fehérjét, ha ez mégis bejut a szervezetükbe, előbb-utóbb hiánybetegségek tüneteit észlelik. A glutén megtalálható a búzában, árpában, rozsban és a zabban is, kivonni nem lehet a gabonaféleségekből.

A gluténmentes élelmiszereket a társadalombiztosítás nem támogatja, pedig a lisztérzékenyek élelmiszerei többször annyiba kerülnek, mint a szokványos termékek és beszerzésük is sok nehézséget okoz. Fél kilogramm gluténmentes kenyér például 300 forint, egy kilogramm gluténmentes liszt pedig 600 forint. Ezek a termékek válogatott alapanyagokból, gyógyszertári körülmények között készülnek. A lisztérzékenyek érdekképviselete korábban több helyre is fordult támogatásért, de elutasító választ kaptak. A kenyérsütő gép árának áfatartalmát az APEH-től szerették volna visszaigényelni, illetve a külföldről behozott áruk vámjának csökkentését is kérték, de hiába. Most abban bíznak, hogy a gluténmentes liszt és kenyér bekerülhet a támogatott diétás élelmiszerek közé - mondta az [origo]-nak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének elnöke. Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elismerte, hogy a lisztérzékenység szűrése és az élelmiszerek támogatottsága sem megfelelő mértékű, ezen változtatni szeretnének, ennél konkrétabbat azonban nem tudott mondani. Forgó Györgyné megemlítette viszont, hogy az OEP vezetőjéhez fordulhatnak azok a családok, ahol aránytalanul nagy költséget jelent a gluténmentes étkezés, és egyéni elbírálás alapján kaphatnak támogatást.

Jelenleg a lisztérzékeny gyerekek után emelt családi pótlék jár, a felnőtt lisztérzékenyek pedig havonta kétezer forintot visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadóból. Emellett a lisztérzékeny gyerekek a tartósan beteg kategóriába tartoznak, így jár nekik a közgyógyellátási igazolvány, azonban a betegség nem kezelhető gyógyszerrel, így inkább az étkeztetésük támogatására lenne szükség. Ezzel kapcsolatban tett fel kérdést az egészségügyi miniszternek Homa János fideszes képviselő, aki azt szeretné megtudni, az egészségügyi kormányzat tervezi-e a lisztérzékenyek étkezésének támogatását.

A képviselő javasolja azt is, hogy Magyarországon is induljon országos szűrés. Hivatkozik Sárdy Miklós professzorra, aki úgy tudja, hogy az utóbbi évtizedekben a korábban feltételezettnél nagyságrendekkel többen szenvednek ebben a betegségben, és ezért nagyon sok országban megkezdték a szűrővizsgálatokat. Az egészségesnek tűnő véradók között Svédországban 1:256, Észak-Írországban pedig 1:152 gyakoriságot észleltek.