A pesti szennyvíz 60 százaléka ömlik a Dunába

2009 végére Magyarországnak is teljesítenie kell az EU ivóvízre vonatkozó szabályait. A hazainál lényegesen szigorúbb szabályok miatt több mint 800 település ivóvízellátásán kell javítani, többek között a vízben lévő arzén mennyisége miatt. Egyelőre nagyok a lemaradások a szennyvíztisztítás terén is, ebben 2015-ig kell elérni az EU-normát. Az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint a gyermekeket érő betegségek harmadáért a környezet a felelős. Az uniós átlaghoz képest 6 évvel élünk rövidebb ideig.

Kökény Mihály egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján ismertette azokat az adatokat, mely szerint Magyarországon minden harmadik, gyermekeket érő betegségért a külső körülmények, például a levegő szennyezettsége vagy a higiéniás feltételek a felelősek. Az uniós átlaghoz képest hat évvel kevesebb a várható életkor Magyarországon. A tárca a környezetvédelmi minisztériummal közösen programot dolgoz ki a helyzet javítása érdekében.

 

A környezetvédelmi tárca már két programot is kidolgozott, az egyik a szennyvíztisztítással, a másik az ivővízellátással kapcsolatos. Jelenleg ugyanis közel 3 millió lakoshoz nem jut el az EU-szabványnak megfelelő ivóvíz.

 

A tárca települési vízgazdálkodási főosztályának vezetője, Kovács György Zoltán szerint ez az adat önmagában csalóka. Közölte: nem arról van szó, hogy ezek az emberek rossz ivővizet kapnának. "A lakások 93 százalékába be van kötve az ivóvíz, 5-6 százalék pedig a közkifolyókból jut hozzá. Vagyis elmondható, hogy az emberek 99 százaléka megfelelő ivóvízhez jut" - tette hozzá. A megfelelő ugyanakkor azt jelenti, hogy az a Világegészségügyi Szervezet (WHO) előírásainak felel meg. Az EU-szabályok azonban a WHO-nál jóval szigorúbbak.

 

Magyarország a csatlakozási tárgyalások során azt vállalta, hogy 2009-ig eléri az EU-szintet az ivővízminőségi előírások terén. Kovács példaként említette, hogy a vízben lévő anyagok közül az arzén a legkritikusabb kérdés. A WHO előírása - amelyet eddig Magyarország is betartott - 50 mikrogramm literenként. Az EU ezzel szemben 10 mikrogrammot ír elő. Kovács a szigorú EU-előírást azzal indokolta, hogy az EU-tagországok lakói sok tengeri halat fogyasztanak, amelyben viszonylag sok arzén található.

 

Elsősorban az alföldi települések ivóvize nem felel meg az EU-szabványnak, így őket érinti elsősorban a kormány programja. E szerint 2006 végéig - összesen 191 településen, 324 ezer főnél - 30 mikrogrammra, 2009 végéig pedig - összesen 686 településen, majdnem 2,5 millió lakos esetében - 10 mikrogrammra kell csökkenteni literenként az arzén mennyiségét. A teljes program így összesen 877 települést érint, ahol 2 millió 740 ezer fő él. Elsősorban kistelepülésekről van szó, a nagyvárosok ivóvize az EU-szabványnak is megfelel.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK