Teller-levél: megrovást kapott a Népszabadság elnöke

Szigorú megrovásban részesítette a Magyar Újságírók Szövetségének Etikai Bizottsága Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőjét a lapban megjelent, Teller Edének tulajdonított levél miatt. A levél - melyről utólag kiderült, hogy azt vélhetően nem a szeptemberben elhunyt atomtudós írta - az ellenzék politikáját bírálta. A Népszabadságot képviselő ügyvéd a testületnek küldött levelében azzal védekezett, hogy a lapot "megvezették". A határozat nem jogerős.

Szigorú megrovásban részesítette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Etikai Bizottsága Eötvös Pált, a Népszabadság elnök-főszerkesztőjét a lapban megjelentetett, Teller Ede posztumusz üzenete című írás miatt. A bizottság szerint Eötvös Pál "az írással súlyosan megsértette az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait".

A Népszabadság szeptember 15-i számában jelent meg egy Teller Edének tulajdonított, az ellenzéket bíráló levél, majd egy nappal később Eötvös Pál, a lap elnök-főszerkesztője megkövette az olvasókat és az érintetteket, mert az egy nappal korábban megjelent Teller-levél nem volt a szerkesztőség birtokában. Valójában az az írás jelent meg, amelyről Zeley László nyugdíjas újságíró azt állította, a tudóssal folytatott beszélgetés szövege, és annak nyilvánosságra hozatalához az atomfizikus hozzájárult.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének beadványa nyomán vizsgálta az esetet. Halász szerint "a Népszabadság kegyeletsértő módon, a világhírű tudós nevével visszaélve próbálta meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot. Ennél is fontosabb azonban, hogy az újság a közzététellel súlyosan megsértette egy világhírű magyar tudós emlékét, félrevezette a magyar közvéleményt".

A Népszabadság által közölt levélben többek között az állt, hogy "az ellenzék egy év elteltével nem veszi tudomásul, hogy elvesztette a választásokat, továbbra is csak a kormányt támadja antidemokratikus módszerekkel, s nem hajlandó támogatni a nemzet egészének javát szolgáló javaslatokat". Halász János azt kérte a MÚOSZ Etikai Bizottságától, hogy foglaljon állást az ügyben, vizsgálja meg a lap főszerkesztőjének és külpolitikai rovatvezetőjének felelősségét.

A MÚOSZ etikai bizottsága szerint a lap cikke azt a látszatot kelthette, hogy az üzenet Teller Edétől származik. "Ezek ellenére - figyelemmel a professzor úr korábbi megnyilvánulásaira - a szerkesztőség csak a hiteles, a Teller Ede által aláírt dokumentumot jelentethette volna meg. Nem ez történt, a szükséges és indokolt fokozott ellenőrzés elmaradt" - áll a MÚOSZ-határozatban. Az etikai bizottság, amely tárgyalás nélkül hozta meg döntését, a főszerkesztő büntetésének meghatározásakor "figyelembe vette magatartása súlyát, és azt is, hogy a hiba elkövetése után elismerte a szerkesztőség felelősségét".

Eötvös Pál a lap szeptember 16-i nyilatkozatában azt írta: "Nincs birtokunkban a Teller Ede professzor úr által írt levél. Ennyi elég egy szerkesztőségnek, hogy megkövesse olvasóit és az érintetteket." Továbbá azt is írta, hogy "Magunk nem a történetért, hanem a végeredményért vagyunk felelősek."

A MÚOSZ szerint a Népszabadság cikke azzal is megsértette az etikai kódexet, hogy a szerkesztőség Teller Edének tulajdonított olyasmit, amit ő bizonyíthatóan nem mondott, illetve nem írt. Súlyosbítja az etikai vétséget, hogy a kifogásolt magatartás a professzor halála után történt.

A szerkesztőséget képviselő ügyvéd a testülethez írt levelében azzal védekezett, hogy a Népszabadságot "úgymond rossz magyarsággal megvezették", így a történetnek a szerkesztőség is sértettje. Ezzel kapcsolatban a tanács leszögezte: "megvezetni" csak azt lehet, aki hagyja magát, vagy könnyelműen, gondatlanul jár el. "Az lehetséges, hogy a napilap is az ügy sértettje, de ennek oka elsősorban és alapvetően a szerkesztőség munkájában, illetve az ügyben illetékes felelős vezetők magatartásában kereshető" - fogalmaz határozata indoklásában a tanács, amely a rendelkezésére álló adatok alapján csak a főszerkesztő mint első számú vezető felelősségét tudta értékelni és megállapítani.

A lap külpolitikai rovatvezetőjének etikai felelősségét - ahogy azt a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén kérte - az etikai tanács "bizonyítékok hiányában megállapítani nem tudta". A testület nem vizsgálta, "az eljárási szabályzat szerint nem is vizsgálhatta Zeley László nyugdíjas újságírónak az ügyben játszott szerepét".

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Ellenkező esetben az elsőfokú határozat jogerőssé válik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK