Alkotmánysértő volt a titkosszolgálati múlt kutatása

Az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek tartja a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását és annak tevékenységét. Az AB kifogásolta többek között, hogy a testültet megállapításai ellen nem élhettek jogorvoslattal az érintettek. Az Országgyűlést felszólították arra, hogy jövő márciusig törvényben rögzítsék a vizsgálóbizottságok pontos jogkörét. Mécs Imre, a testület egykori elnöke szerint jóhiszeműen jártak el. Demeter Ervin, a bizottság korábbi alelnöke viszont úgy véli: a határozat figyelmezteti a kormánypártokat arra, hogy az alkotmányossági szabályokat be kell tartani.

Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott határozatával a Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő által vezetett parlamenti testület felállításáról szóló országgyűlési határozatot elfogadásának napjára, 2002. július 9-ére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A testület egyúttal kimondta: azért volt alkotmányellenes a testület tevékenysége, mert az Országgyűlés nem biztosította törvényben, hogy bizottságok vizsgálatai során az alkotmánynak megfelelően érvényesüljön a közügyek megvitatásának szabadsága, védelemben részesüljenek a személyiséget és a magánszférát védő jogok. Ezzel az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.

Emellett megállapították, az is alkotmányellenes volt, hogy a testület nem adott lehetőséget arra, hogy határozatai, megállapításai ellen az érintettek jogorvoslattal élhessenek. Az AB szerint ugyanis a vizsgálóbizottság nem mondhatja ki senkinek a bűnösségét, csak a bíróság, de bármilyen megállapítást is hoz, az ellen éppúgy biztosítani kell a jogorvoslati lehetőséget, mint a bíróságon. Megállapították azt is, hogy a bizottságok nem is kötelezhetnek mindenkit vallomástételre, mivel erről törvény nem rendelkezik. A bizottság emellett nem kérhet be bármilyen szervezettől információkat - közölte az Alkotmánybíróság.

Mécs Imre, a testület volt elnöke, SZDSZ-es képviselő közölte: szerinte jóhiszeműen jártak el a bizottság működése során. Ezt támasztja szerinte alá, hogy a parlament nagy többsége támogatta a testület létrehozását. Azt azonban már a bizottság tagjai is érzékelték Mécs szerint, hogy hiányoznak a vizsgálóbizottság működéséről szóló törvények, mivel csak a parlament házszabálya foglalkozik a vizsgálóbizottságok jogkörével. Ezért Mécs már tavaly nyáron kezdeményezte a házszabály módosítását. Hozzátette: az AB határozata elvileg igazolta a testület azon eljárását, hogy nem hozta nyilvánosságra a tudomására jutott információkat.

"Mind az Országgyűlés, mind mi, akik a bizottság tagjai voltunk, teljesen jóhiszeműen jártunk el: végeztük a dolgunkat, de akadályokba ütköztünk, nem tudtuk befejezni munkánkat, és ezeket az akadályokat jeleztük, amelyek feloldására ugyanazt a megoldást javasoltuk, mint amit most az Alkotmánybíróság kötelezően előír a parlamentnek" - jelentette ki a képviselő.

Demeter Ervin (Fidesz), az egykori Mécs-bizottság alelnöke szerint ezzel a határozattal határozott figyelmeztetést kaptak a kormánypártok, hogy alkotmányellenes tevékenységet folytattak. Nagyon fontos időben jött ez az ítélet, mert ez kijelöli a kormánynak az alkotmányos kereteket - mondta Demeter. Szerinte azért is fontos most felhívni a figyelmet arra, hogy az alkotmányossági szabályokat be kell tartani, mert a kormány jelenleg is a független intézményeket támadja.

Arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság határozata érintheti-e az általa vezetett és nemrég megalakult brókerbizottságot, Demeter közölte: meg kell ismerni részleteiben az AB döntését. Ugyanakkor úgy vélte: hasonló természetű probléma a brókerbotrányt vizsgáló bizottság esetében nem áll fenn. Minden szabályozás, ami a vizsgálóbizottságok működéséhez készül, segíteni fogja a bankbotrányt vizsgáló bizottság működését is - tette hozzá.

Szili Katalin hétfői nyilatkozata szerint felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy készítsen egy összefoglalót és forgatókönyvet arról, hogy a parlamentnek milyen teendői lesznek a Mécs-bizottság ügyében meghozott alkotmánybírósági határozat nyomán. Az Országgyűlés elnöke a rendkívüli házbizottság ülés utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a parlamenti frakciók belátóak lesznek, és végre egy pontosabb szabályozás születik.

A Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő által vezetett parlamenti testület 2002. július 10-én kezdte meg munkáját, de nem sokkal később a bizottság négy ellenzéki tagja felfüggesztette tagságát. A bizottság kormánypárti tagjai múlt év szeptemberének végén az Országgyűlés elnökének írt levélben összegezték tevékenységüket, és ezzel a testület munkáját befejezettnek nyilvánították. Mécs Imre, a bizottság elnöke akkor úgy nyilatkozott: egyértelműen kiderült, hogy az 1990-es rendszerváltást követő valamennyi kormányban voltak személyek, akiknek együttműködése vélelmezhető a korábbi diktatórikus rendszer állambiztonsági szerveivel.

Az indítványozók beadványukban alkotmánysértőnek tartották a bizottság felállítását részletező országgyűlési határozatot. Az egyik beadvány szerzője, Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint a vizsgálat olyan személyekre is kiterjedt, akik már nem gyakorolnak közhatalmat, így az ő adataik szerinte már nem minősülnek közérdekűnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK