Felmentették ifjabb Hegedűs Lórántot

A vállukon vitték ki hívei a tárgyalóteremből ifjabb Hegedűs Lorántot, miután a Fővárosi Ítélőtábla felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól. A csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet szerint a református lelkész vádbeli cikke "lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg".

A Fővárosi Bíróság (FB) tavaly decemberben közösség elleni izgatás miatt első fokon másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre sújtotta ifjabb Hegedűs Lorántot és 525 ezer forint pénzbüntetéssel Metes Györgyöt.

 

A tényállás szerint ifjabb Hegedűs Loránt, a MIÉP alelnökeként és országgyűlési képviselőjeként 2001 augusztusában a párt Ébresztő című XVI. kerületi lapjában Keresztyén Magyar Állam címmel közölt írást, amely később a Pannon Rádióban is elhangzott. Az ügyben a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal járt el, az Országgyűlés felfüggesztette ifjabb Hegedűs Loránt mentelmi jogát. Metes György az Ébresztő szerkesztőjeként került a vádlottak padjára.

 

A vádbeli cikk használja többek között "a Galícia jöttmentek hada" fordulatot és egy helyütt úgy fogalmaz: "Rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!"

 

Az ítélőtábla az FB bűnösséget kimondó ítéletét felmentésre változtató másodfokú határozatának szóbeli indokolásában alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva közölte: a szólásszabadság büntetőjogi korlátozására csak a legvégsőbb esetben van szükség. Akkor, ha a köznyugalmat, a társadalmi rendet, békét konkrétan, közvetlenül fenyegető megnyilvánulásokról van szó.

 

"Kétségtelen, hogy a magyarországi zsidóság Galíciából származó részére sértő, lealacsonyító lehet a vádbeli cikk, de bűncselekményt nem valósít meg" - döntött a bíróság, amely Metes Györgyöt is felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól. A bűncselekmény megállapításához ugyanis az szükséges, hogy tevékeny gyűlöletre, erőszakos cselekményre való felhívás, konkrét jogok közvetlen fenyegetése valósuljon meg, a cikk esetében azonban erről nincs szó - tette hozzá szóbeli indokolásában a bíró.

 

A Legfelsőbb Bíróság nagytermében tartott tárgyaláson a határozat rendelkező része után hangosan éljenzett, tapsolt a mintegy 200 fős hallgatóság, az indokolás után pedig elénekelték a Himnuszt.

 

A vádlott a határozathozatal előtt az utolsó szó jogán visszautasította az ügyészség vádját, hogy gyűlöletkeltés lett volna az írás célja, illetve, hogy azt az elsőfokú bíróság a zsidótörvényekkel hozta összefüggésben. "Ha szövegemet bárki félreértette, abban a legkevésbé engem terhel a felelősség, sokkal inkább azokat, akik elzárták a magyaroktól többek között Szabó Dezsőt és Németh Lászlót" - hangoztatta a református lelkész.

KAPCSOLÓDÓ CIKK