Négypárti egyetértés a NATO-akciókban való részvételről

Még az idén megszavazhatja az Országgyűlés a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosítást, amelynek értelmében nem a parlament, hanem a kormány dönthetne a szövetség akcióiban való magyar részvételről. A honvédelmi miniszter által ismertetett elképzelések nagy részét egyelőre a Fidesz és az MDF is támogatja.

 

Nem a parlament, hanem a kormány dönthetne a NATO-akciókban való magyar részvételről a Honvédelmi Minisztérium által kidolgozott, alkotmánymódosítást igénylő tervek szerint - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a kérdésről tartott négypárti egyeztetés után.

A javaslat a NATO-együttműködésben zajló katonai akciók esetében az Országgyűlés kétharmados támogatása helyett kormányzati hatáskörbe adná a döntési jogosítványt, az ENSZ- és az európai uniós felkérések esetében azonban nem - tette hozzá. A miniszter közölte: hétfőn már a normaszövegről egyeztethetnek a frakciók.

Juhász Ferenc arról is szólt, hogy a házszabály módosításáról szóló, az uniós csatlakozásból adódó feladatokat érintő négypárti tanácskozáson felvetik azt a javaslatot, hogy az egyéb, kétharmados döntést igénylő katonai kérdésekben a parlament soron kívül dönthessen.

Arra a kérdésre, hogy az iraki magyar szerepvállalásról is dönthet-e majd a kormány saját hatáskörben az alkotmánymódosítás után, Juhász Ferenc közölte: ha közös NATO-döntésről van szó egy iraki, vagy bármilyen katonai műveletben, akkor teljesen természetesen igen.

Hozzátette: a jelenlegi felhatalmazások alapján ez nem tartozna kormányzati hatáskörbe, hiszen nincs közös NATO-álláspont, tehát az iraki ügy a jövőben is parlamenti hatáskörben marad. Kiemelte, hogy a NATO a közeljövőben átveszi az afganisztáni szerepvállalás ügyét, így akkor már a kormányzat hatáskörévé válik az abban való részvétel eldöntésének joga.

Közel járunk a megoldáshoz, bízom benne, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül véglegesen megállapodnunk - mondta Simicskó István fideszes képviselő. Emlékeztetett: pártja az előző kormányzati ciklusban többször kezdeményezte az alkotmány módosítását, azonban az MSZP akkor -  ellenzéki szerepben - ezt nem támogatta.

Arra a kérdésre, hogy ENSZ- és az európai uniós felkérés esetében is támogatnák-e az alkotmánymódosítást, Simicskó István közölte: ezt azért nem tartják aktuálisnak, mert az ENSZ nem katonai védelmi szövetség, az Európai Uniónak pedig még nincs önálló hadereje.

Mécs Imre szabad demokrata képviselő, a honvédelmi bizottság tagja szerint a pártok között egyetértés volt abban, hogy a kérdést sürgősen rendezni kell, hiszen lassan köznevetség tárgyává válunk a szakmai körökben. Mint mondta, jó lenne, ha az alkotmány összes katonai jellegű pontja világos, áttekinthető rendben rögzíthető lenne. Szerinte ennek azonban még nem jött el az ideje, de úgy tűnik van erre is készség.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint a pénteki egyeztetésen mindenki belátta, hogy az alkotmánymódosítás e vonatkozásban rendkívül indokolt. Hozzátette: az MDF csak a NATO-akciók esetében tartja indokoltnak az alkotmánymódosítást.

KAPCSOLÓDÓ CIKK