A BRFK újra nyomozni akar a Schlecht-ügyben

Vágólapra másolva!
A nyomozás folytatását javasolja a rendőrség a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevével eltüntetett cégek ügyében. A 88 millió forintos köztartozással fantomizált Centum Kft.-t Schlecht Csaba - Simicska Lajos üzlettársa - adta el, de a rendőrség 2001-ben megszüntette ellene az eljárást. A most feltűnt tanú nyilatkozata miatt azonban leporolják az aktákat. A rendőrség várhatóan azt is vizsgálni fogja, hogy korábban miért nem sikerült eredményt elérni az ügyben.
Vágólapra másolva!

A rendőrség azt javasolja a Fővárosi Főügyészségnek, hogy rendeljen el nyomozást a már lezárt Schlecht-ügyben, ezért a szükséges iratokat átküldte a vádhatósághoz - közölte a rendőrség. A BRFK szóvivője, Kozák László elmondta, hogy a csütörtöki Népszabadságban megjelent, Egy fantommal kevesebb című cikkben közölt adatok miatt Gergényi Péter főkapitány utasítására elővették az irattárból a már megszüntetett "Schlecht Csaba elleni nyomozás" iratait. A szóvivő közölte: a dossziék átolvasása és értékelése után megállapították, hogy csak további nyomozás során lehet tisztázni a cikkben megjelent állításokat.

A napilap a sajtóban "Fidesz közeli" vállalkozásokként emlegetett ügy egyik szereplőjét, Weisz Józsefet szólaltatta meg, aki elmondta: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz.

A parlament hétfői ülésnapján két kormánypárti képviselő is interpellált a Schlecht-ügyben a belügyminiszternél. Lamperth Mónika szerint új információként értékelhetők Kaya Ibrahim ismerősének, Weisz József nyilatkozata, ezért arra kérte Salgó László országos rendőrfőkapitányt, hogy utasítsa a fővárosi rendőrfőkapitányt az ügy kivizsgálására. A belügyminiszter azt is szertné tudni, hogy a nyomozás korábbi szakaszaiban miért nem derült fény a mostani információkra. A belügyminiszter felszólalását fideszes képviselők bekiabálásai tarkították. Kósa Lajos például Eötvös Pált (a Népszabadság főszerkesztőjét) követelte a főkapitányi posztra.

A rendőrség eredeti gyanúja szerint Schlecht Csaba bűncselekményt követett el, amikor a jelentős köztartozásokat felhalmozó cégeket a két külföldi nevére eladta, azaz fantomizálta. A rendőrség 2001. szeptember 11-én (a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás napján) azonban megszüntette a nyomozást, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

A BRFK Nyomozó Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen, csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt Schlecht Csaba ellen folytatott nyomozást. A büntetőeljárás eredményeképpen a rendőrség megállapította, hogy egy ismeretlen ember Kaya Ibrahim Németországban élő török férfi adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. Ezek a vállalkozások, miután bejelentett székhelyükről eltávoztak, nem teljesítettek adatszolgáltatási kötelezettséget, és tartozásaik behajthatatlanná váltak.

Az APEH szerint a Centum Kft.-nek 88 509 894 forint tartozása volt annak idején, amelyből a büntetőjogilag értékelhető összeg 26 009 836 forint. Kaya Ibrahim nem szerepelt az adóhatóság által nyilvántartott társaságokban. Schlecht Csaba tanúkihallgatása során elmondta, hogy a cégek üzletrészeit tőle egy számára ismeretlen, magát Kaya Ibrahim nevére kiállított útlevéllel igazoló személy vásárolta meg. Schlecht Csaba azt is elmondta, hogy egy általa ismeretlen ember jelent meg nála, akinek a társaságában lévő férfi Kaya Ibrahimként mutatkozott be.

Az Interpol-tagállamokon keresztül a BRFK megállapította, hogy Kaya Ibrahim létező személy, Németországban él. Tanúkénti kihallgatása során elmondta, hogy Magyarországon csak átutazóban járt, magyar céget nem vásárolt, Schlecht Csabát nem ismeri. Írásszakértői vélemény szerint - amelyet a szakértő csak valószínűsíthető fokozatban terjesztett elő - a kérdéses adásvételi szerződéseken szereplő "Kaya" aláírások a "bizonyossággal határos valószínűséggel" Kaya Ibrahim kezétől származnak.

A BRFK leszögezte: nem bizonyítható, hogy történt közokirat-hamisítás, és ha igen, akkor ki követte el azt. A Centum Kft.-vel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján Schlecht Csabával szemben csődbűntett, illetve adócsalás bűntette volt megállapítható, ezért sor került gyanúsítotti kihallgatására.

A Centum Kft. a gyanúsítás alapját képező cselekmények elkövetésekor nem rendelkezett vagyonnal, pedig a csődbűntett és az adócsalás törvényi feltétele, hogy a gazdálkodó szervezetnek legyen vagyona. A BRFK két évvel ezelőtti közlése szerint a nyomozást megszüntető határozattal a felügyeletet gyakorló ügyészi szervezet egyetértett. A rendőrség ugyanakkor azt is tudatta: ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatására a rendőrség intézkedik.

Tavaly május 30-án a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást Magyar Bálintnak (SZDSZ) a Schlecht-üggyel összefüggésben tett feljelentése kapcsán. Az ügyészségi határozatból kiderült: Magyar Bálint álláspontja szerint Weisz József Németországban élő magyar állampolgár 1994-95-ben közreműködött abban, hogy Németországban élő vendégmunkásoknak, illetve Szerbiában élő személyeknek útlevelét használják jelentős adótartozást felhalmozó cégek fantomizálására.

Az ügyészségi határozat szerint a rendelkezésre álló adatokból nem következik, hogy Weisz József más cégek megvásárlásához útleveleket vagy útlevelek adatait közvetítette volna, de ha fel is merülne csődbűntett vagy adócsalás alapos gyanúja, az már elévült.

Polt Péter legfőbb ügyész és Salgó László országos rendőr-főkapitány is beszélt a Kaya Ibrahim-ügyről az MTV műsorában vasárnap este. Polt szerint az új tanú feltűnése nem valószínű, hogy érdemi újdonságot hozhat. Visszautasította azt a feltételezést, hogy az újságírók többre mentek, mint a négy évig ügyészi felügyelet alatt nyomozó rendőrség. Salgó ugyanakkor újabb fordulatot vár az ügyben, mert utasítást adott, hogy teljesen új nyomozócsoport vegye elő újra az ügyet. Azt mondta, hogy a teljes függetlenség érdekében van arra szükség, hogy mások foglalkozzanak az üggyel, mint az előző, eredménytelen nyomozás idején.