Belső rendőrségi vizsgálat indult Schlecht-ügyben

Vágólapra másolva!
A budapesti rendőrfőkapitány belső vizsgálatot rendelt el a BRFK-n. A rendőröknek azt kell kideríteniük, hogy a Schlecht Csaba ügyével kapcsolatos, két éve lezárt nyomozáskor történt-e szakszerűtlenség. Az aktákat azért porolták le, mert a Népszabadságban néhány napja megszólalt Weisz József, az ügy egyik szereplője. Azt állította: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz.
Vágólapra másolva!

Belső vizsgálatot rendelt el Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány annak tisztázására, hogy a Schlecht Csaba ellen 1988 és 2001 között folytatott nyomozás során történt-e szakszerűtlenség - mondta Kozák László, a BRFK szóvivője.

"A belső vizsgálatot Salgó László országos rendőrfőkapitány utasítására rendelte el a fővárosi főkapitány. Ha a vizsgálat értékelhető adatokat fog tartalmazni, arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk" - mondta Kozák László.

A parlament hétfői ülésén egy szocialista és egy szabad demokrata képviselő megkérdezte a belügyminisztert: van-e lehetőség arra, hogy a rendőrség újra elindítsa a nyomozást a Fidesz-közelinek tartott cégek ügyében. Lamperth Mónika válaszában többek között azt mondta: "arra kérem az országos főkapitányt, hogy utasítsa Gergényi Péter budapesti főkapitányt: vizsgálják meg, mi volt az oka annak, hogy bizonyos szempontokra a nyomozás korábbi időszakában nem derült fény".

A BRFK szóvivője ugyancsak hétfőn közölte, hogy a rendőrség azt javasolja a Fővárosi Főügyészségnek: rendeljen el nyomozást a már lezárt Schlecht-ügyben, ezért a szükséges iratokat átküldte a vádhatósághoz.

A BRFK a Népszabadságban megjelent Egy fantommal kevesebb című cikkben közölt adatok miatt vette elő az irattárból a Schlecht Csaba ellen már több mint két éve megszüntetett nyomozás iratait. A napilap az ügy egyik szereplőjét, Weisz Józsefet szólaltatta meg, aki elmondta: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz.

Polt Péter az üggyel kapcsolatban vasárnap este a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, szerinte a közelmúltban sajtónak nyilatkozó új tanú feltűnése nem valószínű, hogy érdemi újdonságot hozhat. Visszautasította azt a feltételezést, hogy az újságírók többre mentek, mint a négy évig ügyészi felügyelet alatt nyomozó rendőrség.

Salgó László vasárnap, ugyancsak az MTV-nek azt mondta vasárnap, újabb fordulatot vár az ügyben, mert utasítást adott, hogy teljesen új nyomozócsoport vegye elő újra az ügyet. Azt mondta, hogy a teljes függetlenség érdekében van arra szükség, hogy mások foglalkozzanak az üggyel, mint az előző, eredménytelen nyomozás idején.

A rendőrségi vizsgálatok elrendelése mellett az MSZP szerdán bejelentette: parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásának kezdeményezését fontolgatják. Hétfőn frakcióülésen dönt a szocialista frakció arról, hogy Weisz, Schlecht, Kaya néven vizsgálóbizottságot kezdeményez annak kivizsgálására, hogy terhel-e valakit politikai felelősség amiatt, hogy jelentős köztartozással bíró cégek büntetés nélkül eltűnhettek az elmúlt ciklusban - közölte Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A rendőrség eredeti gyanúja szerint Schlecht Csaba bűncselekményt követett el, amikor a jelentős köztartozásokat felhalmozó cégeket két külföldi nevére eladta, azaz fantomizálta. A rendőrség 2001. szeptember 11-én (a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás napján) azonban megszüntette a nyomozást, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

A BRFK két évvel ezelőtti közlése szerint a nyomozást megszüntető határozattal a felügyeletet gyakorló ügyészi szervezet egyetértett. A rendőrség ugyanakkor azt is tudatta: ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatására a rendőrség intézkedik.

A büntetőeljárás eredményeképpen a rendőrség megállapította, hogy egy ismeretlen ember Kaya Ibrahim Németországban élő török férfi adatainak és nevének felhasználásával 13 Fidesz-közeli gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. Ezek a vállalkozások, miután bejelentett székhelyükről eltávoztak, nem teljesítettek adatszolgáltatási kötelezettséget, és tartozásaik behajthatatlanná váltak.