Bárándy: A kritikát a bíróknak is el kell viselniük

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Bárándy Péter igazságügy-miniszter egyeztetett egymással csütörtökön. A miniszter az ítéletek véleményezéséről azt mondta: a kritikát a bíróknak is el kell viselniük. Lomnici viszont úgy vélte, többen megsértették véleményükkel a bírókat. A találkozóra azért került sor, mert az utóbbi napokban több közéleti személyiség, köztük a kisebbségi ombusman és Tamás Gáspár Miklós közíró is támadta a bíróságokat néhány nagy visszhangot kiváltott ítélet miatt.

Fotó: Fábián Évi
Lomnici a bíróságok függetlenségét félti

Lomnici Zoltán a találkozó után közölte: örömmel töltötte el, hogy abban egyetértett vele Bárándy Péter - ahogyan Mádl Ferenc, Polt Péter vagy Szili Katalin is -, hogy a bírói függetlenséget meg kell őrizni. Elfogadható az az üggyel kapcsolatos érvelés is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet, de a politikusoknak óvatosan kell fogalmazniuk - közölte.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman korábbi nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, a megnyilvánulás tekinthető a Legfelsőbb Bíróság és a kisebbségi ombudsman hivatala közötti belvillongásnak. Nem ez az első eset, hogy Kaltenbach bírói ítéletet kritizál - jegyezte meg Lomnici. Szerinte az ombudsman törvényt sért, amikor ítéleteket minősít.

Az LB elnöke kitért Tamás Gáspár Miklós közírónak a Magyar Hírlapban hétfőn megjelent írására is, amelyben antiszemitának és nőgyűlölőnek nevezte a magyar bírók egy részét a szerző. Lomnici szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem jelentheti azt, hogy mások jogait megsérti valaki. Közölte, hogy ennek ellenére arra kéri az írással megsértett bírókat, ne pereljék be Tamás Gáspár Miklóst, mert "a gyűlölködésre nem válaszolhatnak gyűlölködéssel".

Bárándy Péter miniszter ugyanakkor kiállt TGM mellett. Szerinte nem várható el, hogy közszereplők ne véleményezzék az ítéleteket, a bíróknak el kell viselniük a kritikát. Tamás Gáspár Miklóssal kapcsolatban azt mondta: egy közírónak éppen az a feladata, hogy a társadalom érzékeny pontjait érintő kérdésekről kifejtse véleményét.

A miniszter az ítéletek véleményezéséről azt mondta, nem várható el, hogy az emberek ne véleményezzék az ítéleteket, a kritikát a bíróknak is el kell viselniük. Amennyiben viszont politikai tényezők alkotnak véleményt az egyes bírói ítéletekről vagy akár a bíróság működéséről általában, ott óvatosabbnak kell lenni. A miniszter szerint a látszatát is kerülni kell annak, hogy a végrehajtó hatalomból átszólnának a bíróságra, és vágyaikat fogalmaznák meg, hogy milyen működést kívánnak látni.

Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) vezetője is nyilatkozott az MTI-nek annak kapcsán, hogy ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt felmentették a közösség elleni izgatás vádja alól. Közölte, hogy nem bírálhatja felül a bírósági döntést, de az egyház zsinata a mostani bírsági ítéletet jóval megelőzve, már 2001-ben elhatárolódott ifjabb Hegedűs Loránt akkor még a MIÉP alelnökeként írt, az Ébresztő című pártlapban megjelent "Keresztyén magyar állam" című cikkétől. A püspök közölte: a református zsinat már csaknem tíz éve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a lelkész pártpolitizálása, közszolgálata ne oszthassa meg a gyülekezeteket.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Magyarországon meg kell erősíteni a jogállami alapelveket, a jogbiztonságot és a független bíráskodást. A jogállami alapelvek, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság, a jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás megerősítésre szorulnak. Ez valamennyi közéleti szereplő felelőssége - mondta Szili Katalin azzal kapcsolatban, hogy Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a napokban felhívást tett közzé a bírói függetlenség védelme érdekében.

Közölte: levelet írt Lomnici Zoltánnak. Ebben kifejtette: az államhatalmi ágak szereplői nem vonhatják egymás funkcióját, hatalmi szféráját kétségbe. A bírói hatalomnak egyetlen korlátja lehet, ez pedig a törvényeknek és jogszabályoknak történő alávetettség, alárendeltség - emelte ki Szili Katalin. Hozzátette: a bírói ítélkezési gyakorlatnak egységesnek kell lennie, még a mérlegelési jogkör esetében is egységesen kell a jogszabályokat alkalmazni. "Nem lehet a jogállamiságot magas Déva váraként építeni" - mondta Szili Katalin.

A bírák nem állhatnak törvényen felül - mondta a Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Nem jogállami dolog, ha a bírák úgy gondolják, ők társadalmon kívül, törvényen felül állnak, és semmilyen módon nem lehet észrevételt tenni munkájukkal kapcsolatosan, még ha jogosak is - mondta Gulyás G. Gábor.

A csütörtöki találkozó előzménye összefügg azzal, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly decemberben közösség elleni izgatás miatt első fokon másfél év - három évre felfüggesztett - szabadságvesztéssel sújtotta ifjabb Hegedűs Lórántot. Ezt az ítéletet változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla múlt csütörtökön, november 6-án, leszögezve: "kétségtelen, hogy a magyarországi zsidóság Galíciából származó részére sértő, lealacsonyító lehet a cikk, de bűncselekményt nem valósít meg".

Hegedűs felmentése mellett az is nagy vitát váltott ki, hogy egy szegedi perben két roma férfinak azért ítélt meg a bíróság alacsonyabb összegű kártérítést jogtalan fogva tartásuk miatt, mert egy szakértői vélemény primitívnek ítélte őket.

Ezután többen támadták a bíróságokat, kifogásolva a döntéseket: többek között Gusztos Péter szabad demokrata képviselő, Tamás Gáspár Miklós közíró és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is kritizálta a bírókat. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc köztársasági elnök és Polt Péter legfőbb ügyész azonban kiállt az ítéletet meghozó bírák és a bíróságok függetlensége mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK