Ügyészségi nyomozás indul a K&H-s nyomozó ügyében

A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást rendelt el hivatali visszaélés gyanúja miatt abban az ügyben, amelyben a rendőrség is vizsgálta Molnár Csaba alezredes szerepét. Gyanúsítottja nincs a nyomozásnak, de más hivatalos személy nem szerepel az ügyben. A K&H-ügy egyik vezető nyomozója ellen az ORFK nem talált bizonyítékot, de további vizsgálatra az ügyészséghez fordult.

Az [origo] a fővárosi főügyésztől megtudta: nyomozást rendeltek el a K&H-ügyben nyomozó Molnár Csaba ügyében. Ugyanakkor Sódor István fővárosi főügyész az [origo]-nak adott nyilatkozatában közölte: a nyomozásnak egyelőre nincs gyanúsítottja. Gyanúsítottról ugyanis csak megalapozott gyanú esetén lehet beszélni, ezt pedig az ügyészségi nyomozók egyelőre nem állapították meg. Annak ellenére, hogy az ügyben más hivatalos személy nem szerepel, csupán újságírói következtetésnek nevezte, hogy a későbbiekben viszont Molnár Csaba lehet csak gyanúsított.

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vezetője a múlt héten pénteken azzal zárta le a belső vizsgálatot, hogy nem találtak megdönthetetlen bizonyítékot Molnár Csaba, az Igazgatóság pénzmosás elleni osztályvezetője ellen. Ezután adták át az ügyet az ügyészségnek.

A rendőrség azért indított vizsgálatot, hogy tisztázza Molnár Csaba szerepét, mert a neve olvasható volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak egy pénzváltó csoportról szóló szigorúan titkos anyagában. A titkosszolgálat vizsgálódása állítólag nem a rendőr nyomozó ellen irányult. Az anyagból annyi szivárgott ki, hogy a megfigyelt személyek telefonon beszéltek Molnár Csabával. A rendőrség arra kereste és most már az ügyészség is arra keresi a választ, hogy ez a kapcsolat összeegyeztethető-e Molnár Csaba munkájával, illetve ha a munkája része volt a kapcsolattartás, akkor a beszélgetéseket jelentette-e feletteseinek.

Az ORFK SZBEI munkatársai az [origo]-nak a múlt héten azt mondták, hogy kizártnak tartják munkatársuk felelősségét az ügyben. Érvként hozák fel mellette, hogy hivatásából eredő feladata a kapcsolattartás informátorokkal. Különösen akkor tartanák indokolatlannak a vizsgáltot, ha kiderülne, hogy a megfigyelt pénzváltók nem bűnözők, azaz törvényesen működnek.

A Nemzetbiztonsági Hivatal az [origo] információi szerint nem pénzmosással kapcsolatban vizsgálódott akkor, amikor a pénzváltók és Molnár Csaba kapcsolatát megismerte. Úgy ítélték meg, hogy a nyomozó olyan beszélgetéseket folytatott, amelyeket alaposabban ki kell vizsgálni. A történet akkor vett váratlan fordulatot, amikor az erről szóló feljegyzés tartalma ellenzéki politikusok és újságírók birtokába került és így megjelent a nyilvánosság előtt.

A hatóságok tagadták, hogy a vizsgálatnak köze lenne a K&H-brókerbotrányhoz. Az NBH anyagában szereplő történetnek ugyanis nincs köze a Kulcsár-ügyhöz, de annyiban kapcsolódik hozzá a vizsgálat, hogy Molnár Csaba és a pénzmosás elleni osztály a nyomozás egyik leglényegesebb részét végzi. Ők térképezik fel az elsikkasztott pénz útvonalát.

György Bence

KAPCSOLÓDÓ CIKK