Erős György, a gazdasági tárca miniszteri biztosa elmondta: az elmúlt fél évszázadban Dunaújvárosban, Diósgyőrött és Ózdon sok tízmillió tonna kohósalak halmozódott fel, és bár a kohászati hulladék feldolgozása megkezdődött, de látványos eredményekről nem lehet beszélni. Az uniós csatlakozás jogharmonizációs folyamatában rendeződött a vas- és acélkohászati salakok felhasználhatósága, az erre a célra alakult Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete a három kohászati céggel a kohászati salak továbbhasznosítását tekinti elsődleges feladatának.
Szakemberek szerint a kohókból, acélkemencékből korábban kikerült "másodlagos hulladék" kiválóan felhasználható útépítésekre, és a várható törvényi felhatalmazás alapján az autópálya-építésben érdekelt cégek ezzel a lehetőséggel élnek is - tette hozzá Erős György.
Ózdon mintegy 8 millió tonna, Diósgyőrött 2,5 millió tonna salak feldolgozása lehetséges, és mint Káli Sándor, Miskolc polgármestere megjegyezte: a szállítási távolságok rövidsége miatt a kivitelezőknek vélhetően megéri, hogy az M3-as autópálya Debrecenig, illetve Nyíregyházáig tartó szakaszának, valamint az M30-as Miskolcot elkerülő részének építéséhez ózdi, diósgyőri salakot használjanak fel.