Megsemmisítették a kórháztörvényt

Vágólapra másolva!
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.
Vágólapra másolva!

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a kórháztörvényt. A jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte, az Országgyűlésnek érdemben újra kellett volna tárgyalnia, de mivel ez nem történt meg, a törvény közjogilag érvénytelen - áll a határozatban. Mivel az Alkotmánybíróság a kórháztörvény alkotmányellenességét formai okból megállapította, azért annak tartalmi alkotmányellenességét nem vizsgálta. Közjogi érvénytelenség miatti megsemmisítésre - a rendszerváltás óta - ez az első eset az Alkotmánybíróság történetében.

Az Alkotmánybíróság emellett azt is kimondta, hogy a köztársasági elnököt és a képviselőket két nappal a törvény újratárgyalása előtt írásban értesíteni kellett volna, ez azonban nem történt meg, illetve a rendkívüli ülés gyors összehívása miatt nem volt lehetőség érdemi módosító indítványok benyújtására.

A kórháztörvényt a hétfői nappal semmisítette meg az AB. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság elnöke elmondta: a törvény kihirdetésének napjától is meg lehetett volna semmisíteni, ezt a jogbiztonság érdekében nem tették. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a törvényre hivatkozva meghozott rendeletek érvényesek, a törvény viszont "kiesik" alóluk, tehát emiatt várhatóan majd módosítani kell őket.

Az alkotmánybírósági határozathoz két alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Czúcz Ottó nem értett egyet a megsemmisítés időpontjával, szerinte egy későbbi, egy jövőbeli időpontot kellett volna megnevezniük. Harmathy Attila pedig azzal nem értett egyet, hogy az AB nem állapított meg mulasztásból eredő alkotmányellenességet, ugyanis szerinte a házszabályban nincs elég garancia arra, hogy valóban érdemben tárgyalja újra az Országgyűlés a köztársasági elnök által visszadobott törvényt.

A kórháztörvény kapcsán több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény alkotmányellenességének megállapítását kérve. Emellett Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványt adott be az Ab-hez. Az államfő a törvényhozási eljárásban betöltött szerepének értelmezését kérte annak kapcsán, hogy az Országgyűlés 2003. június 23-i rendkívüli ülésén változatlan formában fogadta el a kórháztörvényt, amelyet a köztársasági elnök aznap küldött vissza megfontolásra a parlamentnek.

A Munkáspárt aláírásgyűjtő akciót indított a törvény kapcsán, ehhez később a Fidesz is csatlakozott. "Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" - áll az aláírásgyűjtő lapon, melyet az Országos Választási Bizottság jóváhagyott.