Az Országgyűlés hétfőn 192 igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodás mellett megszavazta a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvényeket módosító, PSZÁF-törvényként ismertté vált javaslatot. A törvény szerint átalakítják a PSZÁF vezetését, és ezzel Szász Károly elnököt hivatali ideje lejárta előtt leválthatja a kormány.

Az Országgyűlés hétfőn 192 igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A fideszes és MDF-es képviselők nem szavaztak a javaslatról.

 

Az elfogadott tervezet keretében újraszabályozzák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését. Az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítja majd a bankfelügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választja. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be.

 

A PSZÁF-törvény szerint az új hivatal főigazgatója negyedévente köteles beszámolni a pénzügyminiszternek. Évente a pénzügyminiszteren keresztül számol be a hivatal az Országgyűlésnek. A hivatal élén álló főigazgatót és két helyettesét a miniszterelnök nevezi ki vagy menti fel. Kinevezésük továbbra is hat évre szól. A főigazgató tanácskozási joggal vesz részt a Felügyeleti Tanács ülésein.

 

A törvény hatályba lépésekor megszűnik a PSZÁF jelenlegi elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása. A Felügyeleti Tanács - amely a jövőben ellátja tehát a PSZÁF feladatait - tagjainak kinevezéséig a PSZÁF vezetését a főigazgató látja el.

 

A kormány azt követően jelentette be törvénymódosítási javaslatát, hogy az október 29-i kormányülésen elutasította a PSZÁF 2002-es évéről szóló beszámolóját. Mindezt a kötelező gondosság elmulasztásával, az együttműködési készség hiányával és gazdálkodási hiányosságokkal indokolta.

 

A kormány és a kormánypártok elsősorban a júniusban kirobbant K&H-botrány miatt tartják felelősnek Szász Károlyt, a PSZÁF vezetőjét. A bankfelügyelet szerintük azért nem látta el megfelelően a feladatát, mert nem akadályozta meg a visszaéléseket.

 

A PSZÁF szerint a felvetett problémákat nem oldja meg az átszervezés, mivel semmi bizonyíték nincs arra, hogy a szervezet mulasztást követett el. "A PSZÁF strukturális átalakítása nem megfelelő válasz a tényleges vagy vélt problémákra, viszont súlyosan sértheti a felügyelet működőképességét az EU-csatlakozás előestéjén" - tudatta a szervezet, miután nyilvánosságra hozták a készülő törvényjavaslatot. Hozzátették: nincs indokolva az sem, hogy a javasolt struktúra mitől lenne hatékonyabb a jelenleginél. Kifogásolták továbbá, hogy az elképzelésről nem egyeztettek a PSZÁF-fel, sem más, nemzetközi, szakmai szervezettel.

 

Az ellenzék már a javaslat beterjesztésekor közölte, hogy nem ért egyet azzal, és szakmai tisztogatással vádolta a kormányt.