Nem adták ki a kisebbségi ombudsmant

Most, hogy először feljelentettek egy ombudsmant, kiderült: amennyiben felfüggesztik mentelmi jogát, akkor attól kezdve nem láthatja el tisztségét. A képviselők viszont addig gyakorolhatják képviselői jogaikat, amíg jogerős szabadságvesztésre nem ítélik őket.

Az ombudsmanok és a képviselők mentelmi joga felfüggesztés esetén nem esik egy kalap alá - mondta a mentelmi bizottság elnöke, Géczi József (MSZP). Ha ugyanis egy ombudsman mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggeszti, akkor a jogerős felmentő ítéletig (ami akár csak évek után születhet meg) nem töltheti be hivatalát, míg egy országgyűlési képviselő a felfüggesztés után is gyakorolhatja képviselői jogait, egészen egy esetleges jogerős, szabadságvesztéssel járó ítéletig. Abban az esetben, ha mindhárom biztos mentelmi jogát felfüggesztik, akkor nem lenne, aki ellátná feladataikat - mutatott rá Géczi József, hogy milyen nehézségeket okozhat a jelenlegi szabályozás. Ezért törvényjavaslatot nyújt majd be, hogy az ombudsmanok a jogerős ítéletig végezhessék a munkájukat, kivéve, ha közvádas bűntett elkövetésével gyanúsítják.

Az ombudsmani intézmény bevezetése (1995) óta most fordult először, hogy egy ombudsman mentelmi jogának kiadását kérték. A kisebbségi ombusdman, Kaltenbach Jenőt a jászladányi polgármester jelentette fel rágalmazás miatt. Az eset érdekessége, hogy a szokásos éves jelentésében foglaltak miatt tették mindezt, amelyet a parlament egyhangúlag elfogadott. Kaltenbach Jenőt mindenesetre nem fenyegeti az a veszély, hogy évekig nem tudná ellátni feladatát, mivel a bizottság nem javasolta a mentelmi jogának felfüggesztését.

Szász Károly két szocialistát jelentett fel

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Szász Károly Keller László közpénzügyi államtitkárt, valamint Török Zsolt MSZP-s képviselőt jelentette fel rágalmazás. A bizottság nem javasolta mentelmi joguk felfüggesztését, bár az ellenzéki képviselők igennel szavaztak.