A munkaügyi minisztérium nem tervezi, hogy átalakítják az ünnepnapok miatti munkanapcserék gyakorlatát. Erről kedden délután nyilatkozott a tárca politikai államtitkára. Korábban félreértésre adott okot a Népszabadság egyik cikke, amelyet az [origo]-is átvett. A napilap keddi számában a munkaügyi miniszterre hivatkozva azt írta: Burány Sándor munkaügyi miniszter változtatna a jelenlegi gyakorlaton.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium nem kívánja kezdeményezni az ünnepnapok körüli munkanap-áthelyezések gyakorlatának megváltoztatását a szociális partnereknél - közölte kedden az MTI-vel Csizmár Gábor, a tárca politikai államtitkára.

Burány Sándor munkaügyi miniszter a Népszabadság keddi száma szerint viszont azt mondta: "célszerű lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek."

A munkaügyi tárca [origo]-hoz eljuttatott közleménye szerint azonban nincs ellentmondás a miniszter és az államtitkár nyilatkozata között. A tárca szerint ugyanis Csizmár Gábor politikai államtitkár keddi MTI-s nyilatkozatát a munkanapok áthelyezésével kapcsolatban egyeztette a Dublinban tárgyaló Burány Sándor miniszterrel. Mindketten határozottan állítják: a minisztérium nem tervezi, hogy átalakítják az ünnepnapok miatti munkanapcserék gyakorlatát.

Burány Sándor szakminiszter hétfőn a Népszabadságnak csupán annyit mondott a tárca szerint, hogy meg lehet nézni ez ügyben az európai gyakorlatot, ám Magyarországon minden további nélkül alkalmazható a munkanapcsere, amennyiben a szociális partnerek ezt kedvezőnek tartják. A munkanap-áthelyezésekről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak, és ott állapodnak meg a kérdésben - olvasható a közleményben.

Nincs EU-irányelv

Csizmár úgy vélte, hogy az Európai Unióban sincs erre vonatkozó általános irányelv, amelyet a közösség tagjaként figyelembe kellene vennünk. Valamennyi ország nemzeti sajátosságokat követ ebben, ugyanúgy, mint a munkaszüneti napok kérdésében. Az igaz - jegyezte meg -, hogy a munkanap-áthelyezés nem általános gyakorlat az Európai Unióban, de ettől Magyarországon még alkalmazható, ha a szociális partnerek ezt kedvezőnek tartják.

A hosszabb összevont pihenőidő kedvezőbb a dolgozóknak, s van munkaadói előnye is. Fajlagosan ugyanis sokba kerül az ünnepnapok és a pihenőnap közötti egy munkanap miatt felfűteni az üzemcsarnokot, üzletet, elindítani a termelést. Bár az is igaz, hogy a munkanap-áthelyezés ledolgozásaként kijelölt szombati pihenőnapokon általában nem lehet teljes termelésre számítani, a dolgozók nagy része ugyanis szabadságot vesz ki ilyenkor.

A témakör azért került most a figyelem középpontjába - jegyezte meg Csizmár Gábor -, mert a legutóbbi áthelyezés során múlt hét szombatján pénteki munkarend szerint dolgoztak a munkahelyeken, a bankok, üzletek szombati nyitva tartása viszont kényelmetlenségeket okozott.

Idén már csak decemberben lehet munkanap-áthelyezés

A következő évi áthelyezésekről általában nyáron tárgyal az Országos Érdekegyeztető Tanács és már hosszú idő óta mindig sikerül megegyezni. Az idei évre szólóan csak két változásról döntött a fórum, így a már említett január 2., január 10., illetve a december 18., december 24-i áthelyezésekről.

Csizmár Gábor elmondta: amennyiben az idén sikerül megegyezni az országos érdekegyeztetés során arról a szakszervezeti igényről, hogy december 24. heti pihenőnap legyen, akkor erre az utóbbi munkanap-áthelyezésre már nem is kerül sor.

A munkanap-áthelyezés általában csak akkor kerül szóba, ha az ünnep keddre vagy csütörtökre esik, szerda esetében nem - utalt a bevált gyakorlatra Csizmár Gábor.

MTI/[origo]