A felnőtt roma vádlottak a nem romáknál gyakrabban kapnak szabadságvesztést, a roma származás jelentős szerepet játszik az előállításoknál és az igazoltatásoknál - ismerteti a Magyar Hírlap a Magyar Helsinki Bizottság büntetőeljárásokat etnikai szempontból vizsgáló kutatásának megállapításait. A lap szerint azonban a megállapításokat bírók és ügyészek is vitatják. 

A Magyar Helsinki Bizottság összesen 1147 darab 1998 és 2002 közötti büntetőügyet elemzett három bűncselekménytípusban (lopás vétsége, lopás bűntette, rablási ügyek). Az eredmények szerint a meggyanúsításkor a tettenérés sokkal többet nyomott a latban nem romák esetén, mint a romák eljárásba vonásakor - írja a Magyar Hírlap.

A lap szerint az igazoltatásokkal kapcsolatban ugyancsak jelentős eltéréseket állapítottak meg a vizsgálók. A biztosan romák (a kutatásban során külön problémát jelentett a vádlottak etnikai hovatartozásának megállapítása) 19 százalékkal gyakrabban kerültek ily módon a hatóságok látókörébe, mint a biztosan nem romák. Az eredmény fényében annyira hatékonynak tűnik a nagyvárosi igazoltatás, hogy a kutatók bizonyosak abban: a bűnüldözők érdekeivel szöges ellentétben állna egy kevésbé etnikai alapú szűrőrendszer alkalmazása.

Ők vannak az utcán, mert nincsen autójuk - idézte a Magyar Hírlap Kacziba Antal nyugalmazott rendőr tábornokot, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosát, aki a romákkal jóval sűrűbben megeső igazoltatások kapcsán jegyezte ezt meg. A korábbi főrendőr úgy véli: el kellene érni, hogy az előítéletesség nagyobb kockázattal járjon, mint most. Ebben szerinte egy diszkriminációellenes etikai kódex bevezetése segíthetne.

A kutatás szerint az, hogy egy látható kisebbség komolyabb rendőri kontrollnak van kitéve, illetve túlzottan koncentrálnak rájuk az ellenőrzések, sérti az alkotmány által garantált jogegyenlőséget, és a bűnüldözés más területéről von el erőket.

A kutatók azt is megállapították, hogy az előállítás során a priusznál vagy a társas elkövetésnél meghatározóbb szerepet játszik a roma származás. A felmérés kimutatta, miszerint lopás vétsége, illetve rablás esetén a romák sokkal többet várnak az iratismertetéstől az első tárgyalásig. Sőt, egyes esetekben a kiszabott büntetések nemében, súlyában is különbségeket talált a Magyar Helsinki Bizottság. Átlagosan 6 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak börtönt a roma vádlottak, és 1,1 hónappal tovább maradnak börtönben - derül ki a Magyar Hírlap írásából.