Diákok elkülönítése miatt jött létre a jászladányi magániskola

Vágólapra másolva!
A jászladányi alapítványi iskola létrehozása azt a célt szolgálta, hogy elkülönítsék a hátrányos helyzetű gyerekeket a többiektől - állapította meg az Országos Közoktatási és Értékelési Központ vizsgálata. Az oktatási miniszter kezdeményezi, hogy a közigazgatási hivatal nyilvánítsa semmissé azt az önkormányzati döntést, amellyel az alapítványi iskolának adták az állami pénzből felújított iskolaépület nagy részét. Az SZDSZ pedig törvénymódosítást nyújt be, amelynek értelmében a bíróságok a jövőben megvonhatják az állami pénzeket azoktól az iskoláktól, amelyek jogsértő módon megkülönböztetik a gyerekeket vagy más törvénysértést követnek el.
Vágólapra másolva!

Az Oktatási Minisztérium (OM) kedden sajtótájékoztatón ismertette annak a hatósági vizsgálatnak az eredményét, amelyet az Országos Közoktatási és Értékelési Központ (OKÉV) végzett a jászladányi alapítványi iskola ügyében. A központ megállapította, hogy az alapítványi iskola létrehozása a "túlnyomórészt hátrányos helyzetű tanulók" elkülönítését eredményezte.

Forrás: [origo]
A jászladányi iskola

Az ellenőrzés eredménye szerint az alapítványi iskolába kerültek a rendezett családi körülmények között élő diákok, míg a hátrányos helyzetűek az önkormányzati intézményben maradtak. A hatósági vizsgálatot végző központ azt állítja, hogy a helyi önkormányzat eljárása sérti az alkotmányos jogokat, és az alapítványi iskola létrejöttével diszkriminálták a hátrányos helyzetben élő gyerekeket.

A jászladányi alapítványi iskolát 2002 áprilisában alapították, 2003 augusztusától rendelkezik jogerős működési engedéllyel. Az oktatási tárca, a kisebbségi ombudsman és a helyi roma önkormányzat szerint a magánintézményt azért hozták létre, hogy külön iskolában tanulhassanak a nem roma gyerekek. Az iskola vezetése a kezdetektől fogva határozottan tagadja ezt.

Az OM-ben a keddi sajtótájékoztatón emlékeztettek arra, hogy az önkormányzat az alapítványi iskolának adta annak az állami pénzből felújított épületnek a nagyobb részét, amely azt megelőzően kizárólag az önkormányzati iskoláé volt. A tárca szerint ezért az önkormányzati intézményben tanuló gyerekek közül sokan kiszorultak a település szélén lévő, lerobbant iskolaépületbe.

A sajtótájékoztatón Szüdi János, az OM közigazgatási államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az 1993-as közoktatási törvényben is szerepelt, hogy az egyenlő bánásmódot sértő önkormányzati intézkedések semmisek. Az államtitkár közölte: az OKÉV vizsgálata nyomán a miniszter kezdeményezni fogja a megyei közigazgatási hivatalnál a jászladányi önkormányzat intézkedéseinek semmissé tételét. Ha ezt a közigazgatási hivatal megteszi, akkor az önkormányzati iskolához kerülne vissza az épület azon része, amit korábban átadtak az alapítványi iskolának.

A miniszter egyúttal az Állami Számvevőszéket megkéri arra, hogy ellenőrizze az épületátadás körülményeit is, a helyi jegyzőt pedig arra, hogy vizsgálja ki az alapítványi iskola beiratkozási rendjét. A sajtótájékoztatón emlékeztettek arra, hogy a megyei ügyészség kifogásolta a beiratkozási eljárást, álláspontja szerint ugyanis az nem felelt meg a közoktatási törvénynek. Az ügyészség azt követően vizsgálta ezt a kérdést, hogy roma szülők panaszt tettek, amiért gyermeküket nem vették fel az alapítványi iskolába.

Az SZDSZ-es oktatási miniszter, Magyar Bálint a tájékoztatón bejelentette, hogy pártjának frakciója módosító indítványt nyújt be a közoktatási és a felsőoktatási törvényhez. A javaslat értelmében a jövőben a bíróságoknak joguk lenne arra, hogy megvonják az állami forrásokat azoktól az oktatási intézményektől, amelyek nem hajlandóak megszünteti a törvénysértő állapotot. Mohácsi Viktória miniszteri biztos elmondta, ezzel is ki akarják nyilvánítani azt, hogy nem maradhat szankció nélkül, ha egy iskola vagy egy oktatási intézményt fenntartó önkormányzat sérti az egyenlő bánásmódot, és megkülönbözteti, elkülöníti a diákokat.