Teleki Pál volt magyar miniszterelnök szobrát Lengyelországban állítanák fel, ha a budapesti önkormányzat nem engedi meg, hogy a főváros egyik közterén helyezzék el. A szobor elkészítését szervező Teleki Pál Emlékbizottság egyik tagja azt is megerősítette, hogy a szobor elkészítéséhez lengyel vállalkozók jelentős segítséget adtak.

Teleki Pál szobrának áprilisra tervezett, már két éve előkészített avatóünnepsége valószínűleg elmarad a Budai Várban. A szobor azonban mégis köztérre kerülhet, csak külföldön. Elképzelhető, hogy a kétszer is magyar miniszterelnöki tisztséget viselő politikus szobra Lengyelországba kerül. Magyarországon a baloldali pártok és a zsidó hitközség Telekit zsidó-ellenes törvényei miatt nem tartják méltónak arra, hogy szobrot kapjon, viszont a nácik elől menekülő lengyelek segítéséért Lengyelországban köztiszteletnek örvend.

Teleki Pál 1920-21-ben és 1939-41-ben volt Magyarország miniszterelnöke. 1879-ben született, politikai pályafutása előtt földrajz tudós volt. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett vörös térkép elkészítése, mely a Kárpát-medence etnikai viszonyait mutatta be, és vörös színnel a magyarokat ábrázolta rajta. E térképet megmutatva érvelt a trianoni békekötés feltételeinek módosításáért Franciaországban, de erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak. Hazatérve Horthy Miklós kormányzó miniszterelnöknek nevezte ki, és az országos főcserkészi címet is megkapta.

Legfontosabb politikai programja a trianoni sérelmek orvoslása volt, lehetőség szerint erőszak nélkül. 1939-ben a fegyveres béke programjával került hatalomra, mely erős, de a háborúból kimaradó Magyarország megteremtését tűzte ki célul. A program kivitelezhetetlennek bizonyult. 1939-ben Telekinek még sikerült ellenállnia a német követelésnek, és Hitlernek ellentmondva, nem engedte át Magyarországon a Lengyelországot megszállni készülő náci csapatokat. Sőt, több mint százezer lengyel menekültet engedett át az országon, és sok lengyel le is telepedhetett. Ezzel rengeteg ember életét mentette meg. 1941-ben már nem sikerült átvinnie akaratát, és Magyarország náci kérésre részt vett Jugoszlávia megszállásában. Korábban éppen Teleki kötött barátsági szerződést a déli szomszéddal. Teleki 1941 április 3-ra virradó éjjel ezért öngyilkos lett, a következő levelet hagyva maga után Horthy Miklósnak: "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk, gyávaságból. A nemzet érzi, hogy mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

Fotó: MTI
Teleki Pál

1920-ban első miniszterelnöksége alatt fogadták el a numerus claususnak nevezett törvényt, mely etnikai kvótákat határozott meg az oktatásban. A törvény elsősorban a zsidókat érintette rendkívül hátrányosan.1939-ben kormányzása alatt fogadták el a második zsidótörvényt, mely kizárta a zsidókat több választott és állami tisztségből, és az értelmiségi szakmák jelentős részében korlátozta működésüket. Teleki személy szerint elégedetlen volt a törvénnyel, mert ahogy a törvény vitájakor a parlamentben fogalmazott, ő szigorúbb lett volna a zsidókkal szemben. 1941-ben volt lehetősége antiszemita programját keményebb törvényben érvényesíteni, amikor megkezdte a harmadik zsidótörvény előkészítését, melynek egyik paragrafusában ez áll: "Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos." A náci ideológiából kölcsönzött fajgyalázás bűntettét bevezető törvényt már Teleki halála után fogadták el, de még Teleki vezetésével fogalmazták meg.

A Teleki Pál Emlékbizottság (melynek támogatói között van Magyarország rendszerváltás utáni két köztársasági elnöke, Göncz Árpád és Mádl Ferenc is) 2001-ben, Teleki halálának 60. évfordulóján kezdte el szervezni Teleki szobrának felállítását. Támogatást kaptak az Orbán-kormánytól és megszereztek minden hivatalos engedélyt, hogy a Budai Várban felállíthassák 2004-ben a szobrot. A szobor elkészítésének 15 millió forintos költségének nagyobb részét lengyel vállalkozók ajánlották fel. Idén januárban a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottságai is jóváhagyták a szoborépítést, de ekkor kampány indult a szobor ellen. A tiltakozást Fellegi Ádám zongoraművész kezdte, majd csatlakozott hozzá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Később több vezető szabad demokrata politikus és néhány szocialista képviselő is fellépett a szobor ellen. Demszky Gábor főpolgármester ezért új szavazást kért az önkormányzat illetékes testületétől. Az újabb döntésig felfüggesztették a már kiadott építési engedélyt. A jobboldali pártok továbbra is támogatják a szoborállítást, az MSZP és az SZDSZ képviselői viszont már nem.

A Teleki Pál Emlékbizottság először azt mondta, hogy mindenképpen felállítják április 3-án a Várban a szobrot, és meghívták az eseményre Mádl Ferenc magyar és Aleksander Kwasniewski lengyel elnököt, akik hivatalosan nem reagáltak még a megkeresésre. Később az emlékbizottság vezetése jelezte, ha az önkormányzat közterületen nem engedi, akkor magánterületen állítják fel a szobrot. Most viszont felmerült egy olyan lehetőség, hogy a szobor Lengyelországba kerül, ahol sokkal kevésbé vitatott Teleki megítélése, és amúgy is jelentős pénzzel járultak hozzá a szobor elkészítéséhez. Bakos István, a bizottság tagja pénteken megerősítette az MTI-nek, hogy komolyan foglalkoznak a szobor Lengyelországba vitelével.

Magyari Péter