Kórházi sorbanállást és orvoshiányt hozhat az EU

Az eddiginél is súlyosabb orvoshiányt és hosszabb kórházi várólistákat okozhat egy májusban életbe lépő uniós egészségügyi szabály - állítja az egészségügyi tárca és a Magyar Orvosi Kamara. Májustól ugyanis az egészségügyben nem lehet majd heti 60 óránál többet dolgozni. A tárca és a kamara szerint jelenleg - különösen az olyan hiányterületeken, mint a patológia vagy a radiológia - ennél jóval többet dolgoznak az orvosok, így kérdéses, hogy a mostani orvosállomány képes lesz-e ellátni rövidebb munkaidő alatt is feladatait. A kamara úgy véli, május után sokan elhagyhatják az egészségügyet, mert rengeteg orvos csak a túlmunkával megszerezhető pénz miatt marad az ágazatban. A minisztérium tanácstalan.

Egy május 1-től életbe lépő EU-s szabályozás értelmében az egészségügyi dolgozók munkaideje nem haladhatja meg a heti 60 órát (vállalkozóként és szellemi szabadfoglalkozásúként heti 60, közalkalmazottként pedig heti 48 plusz 12 óra lehet az orvosok maximális munkaideje). Az egész Unióban tavasszal életbe lépő munkaidő-korlátozásba beleszámít a magánpraxisban, illetve másod- és harmadállásban végzett gyógyító munka is.

Az uniós szabályozás nem ismeri az ügyelet és a készenlét fogalmát sem, így ezeket is a heti 60 órás munkaidőbe számítják. A szigorúan önkéntes alapon vállalt pluszmunkáért pedig 150 százalékos illetmény jár majd az egészségügyi dolgozóknak. További változás, hogy egy befejezett munkanap után ideális esetben 11, de - egyéni megállapodás alapján - legalább 8 órának el kell telnie, mire az orvosok és ápolónők ismét munkába állhatnak.

"Az EU-s szabályozás abból az alapelvből indul ki, hogy a betegnek joga van a pihent orvoshoz, illetve az orvosnak is joga van kipihenten végezni munkáját" - mondta az [origo]-nak Tóth Judit, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) szóvivője. Tóth szerint az EU-ban egységesen májusban érvénybe lépő szabályozás minden tagországnak és csatlakozónak gondot okoz. "Nem tudják, hogy fogják megoldani" - fogalmazott a szóvivő.

Nyilvántartást vezetnek majd

Tóth szerint mindenhol, így Magyarországon is problémákat okoz, hogy az egészségügy jelenlegi kapacitásával, a csökkenő munkaidő mellett hogyan tudják majd ellátni a betegeket. Magyarországhoz hasonlóan ugyanis a legtöbb uniós országban az egészségügyi dolgozók jelenleg jóval többet töltenek különböző munkahelyeiken, mint heti 60 óra. Éppen ezért már több tagállam kért halasztást az új szabályok alól, de felvetődött a normák enyhítése is.

A szóvivő szerint felmerül a kérdés, hogy elegendő-e a most meglévő orvosi létszám a feladatok teljesítéséhez az új körülmények között is. Kérdésünkre, hogy az egészségügyi kormányzat kidolgozott-e valamilyen tervet az új munkajogi szabályokból származó esetleges problémák elkerülésére, Tóth azt mondta: "próbálunk majd ez ügyben valamit mozgolódni". A szóvivő szerint ugyanakkor az egyéni kezdeményezések kevesebb sikert ígérnek, mint a tagállamok összefogása, ezért "célszerű közös álláspontot kialakítani az ügyben".

Munkaidejéről miden egészségügyi dolgozónak külön nyilvántartást kell majd vezetnie, így csak azok tudnak majd többet dolgozni, akik feketén végzik munkájukat - mondta az [origo]-nak az új szabályokról Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger szerint "az új szabályozás az egészségügy területén várhatóan komoly munkaerőhiány-növekedést okoz majd, mivel teljesen lezáródnak az orvosi túlmunka lehetőségei". Sok egészségügyi dolgozót pedig már most is csak az tart csak az ágazatban, hogy túlmunkával előteremtheti a megélhetéséhez szükséges pénzeket - vélekedett az elnök.

Éger szerint súlyosbítja a problémát, hogy az uniós tagországok többségében hiányágazat az egészségügy, sem orvosokból, sem ápolókból nincs elég. "Az országok egymástól fogják elszippantani a szakembereket" - vélekedett Éger, aki szerint ebben a versenyben Magyarország komoly hátránnyal indul, mert az egészségügyi dolgozók bérszínvonala messze nálunk a legrosszabb. "Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, de még Szlovákiában is előttünk járnak bérekben" - mondta.

Éger szerint csak úgy lehet a várható orvoshiány ellen védekezni, ha a kormány törvényben szabályozza az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását. A kamara elnöke úgy vélte: nem arra van szükség, hogy évről évre jelentősen emelkedjenek a fizetések az egészségügyben, hanem, hogy kiszámítható legyen a növekedés. Éger ugyanakkor úgy vélte, hogy valamit mindenképpen tenni kell, mert a lakosság folyamatosan öregszik, egyre több az egészségügyi ellátásra szoruló ember, miközben már nem csak az olyan tipikus hiányterületeken van a szükségesnél kevesebb orvos, mint a patológia, az aneszteziológia vagy a radiológia, de már nőgyógyászból sincs elég.

Az [origo] által megkérdezett kórházvezetők szerint a májusban életbe lépő munkajogi változások egyik következménye várhatóan az lesz, hogy meghosszabbodnak a kórházi várólisták. Az orvosok ugyanis a heti 60 órás - a mostaninál rövidebb - munkaidő alatt kevesebb beteget tudnak majd ellátni. "Meglátjuk, hogyan tudjuk biztosítani az ellátást" - mondta az [origo]-nak Nyáry Ildikó, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója. Nyáry úgy vélte, az egyetlen megoldás, ha csak a sürgősségi eseteket látják el azonnal.

Sáling Gergő