Nyilvánosságra hozták a '44-es zsidó-listák egy részét

Vágólapra másolva!
Néhány lapot már nyilvánosságra hoztak a megtalált Jaross-listákból, legalábbis le lehetett fényképezni, filmezni egy részüket a dokumentumokról készített szakértői jelentés ismertetése után. Az általunk látott megsárgult iratokon az 1944-ben összeírt zsidók nevén kívül a foglalkozás, lakcím, születési idő és az édesanya neve is szerepelt.
Vágólapra másolva!

Mint arról kedden beszámoltunk, az úgynevezett Jaross-listáknak csupán minimális töredékét sikerült megtalálnia az erre a célra alakított szakértői bizottságnak. Ez volt a vészkorszak egyetlen, központilag előírt összeírása a magyarországi zsidóságról, amelyet 1944. április 4-én rendeltek el belügyminiszteri rendelet formájában. A végrehajtásra rendkívül szoros határidőt szabtak: április 8-ig kellett volna elkészülniük a lajtstromoknak. Hogy mi lehetett a célja ennek a listának, azt nem lehet pontosan tudni, az azonban biztos, hogy nem ezt használták fel sem a deportálásokra, sem a gettókba kényszerítésre. A listán szereplő nevek így nem feltétlenül egyeznek meg a deportáltakéval, egyrészről azért, mert volt, ahol a távol levő munkaszolgálatosokat is feltüntették, másrészről pedig sok helyen felekezeti alapon írták össze a zsidókat (mivel a rendelkezés nem határozta meg, hogy ki a zsidó), miközben a deportálások faji alapon történtek (tehát a kikeresztelkedett zsidókat is vitték a haláltáborokba).

Elképzelhető, hogy rasszista áltudományos kutatómunkára akarták a listákat használni: voltak utalások arra, hogy például a rasszista Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet háborús bűnös igazgatója, Bosnyák Zoltán a zsidók keresztnévadási szokásait vizsgálta volna a megkapott listákkal - mondta Gecsényi Lajos, a szakértői bizottság elnöke, aki szerint eredetileg sem lehetett teljes körű az összeírás, mert számos helyen nem tettek eleget ennek.

NKÖM
A kisvárdai Jaross-lista

Eredetileg négy példány készült az összeírásokból: egy a területileg illetékes polgármesteri hivatalban maradt, egy példányt egy szinttel feljebb küldtek (járásbíróság, város), valamint a csendőrségre és a Belügyminisztériumba is kellett küldeni egyet-egyet. A Belügyminisztérium a megkapott iratokat továbbította a rasszista Zsidókérdést Kutató Magyar Intézetbe. "A megszüntetett csendőrség iratai jórészt megsemmisültek, bár a ma is meglevő Jaross-listák egy része a csendőrség példányai voltak" - mondta Gecsényi Lajos. A rasszista intézet egyik épületét, ahol elvileg a teljes listát őrizték, 1945 elején bombatalálat érte, az iratait kiszórták, megsemmisítették. "A listákat 1944-ben 10 éves megőrzésre minősítették, így 1954-ben sok helyen automatikusan megsemmisítették ezeket". Számos iratot a 80-as években semmisítettek meg.