Egyre kegyetlenebbek a fiatalkorú bűnözők

Vágólapra másolva!
Egyre brutálisabb bűncselekményeket követnek el a gyerekek és fiatalkorúak. Nemcsak a  fiúk, hanem a lányok agresszivitása is megnőtt az elmúlt években. Többnyire saját kortársaikat veszik célba, és megdöbbennek, ha végül a rendőrségen kötnek ki.
Vágólapra másolva!

A rendőrök tapasztalaitai szerint egyre változatosabb és egyre brutálisabb bűncselekményeket követnek el a fiatalkorúak és a gyerekek. Az esetek nagy részében áldozataik saját kortársaik vagy a náluk néhány évvel fiatalabbak közül kerülnek ki. Tóth Ferenc, a BRFK gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a legszembetűnőbb változás az elmúlt évekhez képest, hogy a 18 éven aluliak olyan bűncselekményekben is részt vesznek, melyek korábban még nem voltak jellemzőek erre a korosztályra. Ilyen az emberölés és a rablás, vagyis a legsúlyosabb bűncselekmények.

A fiatalokra jellemző, hogy ezeket a bűncselekményeket általában spontán és csoportosan követik el. Az osztályvezető elmondta, hogy gyakran találkoznak olyan esetekkel, ahol egy kamaszokból álló csoport csak azért köt bele valakibe, köpi le, veri meg az illetőt, mert az "nem volt szimpatikus" nekik. Ritán tervezik el részletesen előre, hogy mit fognak tenni, inkább a kínálkozó alkalmakat ragadják meg, legyen szó akár lopásról, akár rablásról vagy erőszakról. Ilyen esetek persze korábban is előfordultak, de Tóth Ferenc szerint az utóbbi időben különösen elszaporodtak. Újdonság a lányok növekvő agresszivitása is, akik egyre több verekedésben és rablásban vesznek részt.

A fiatalok leggyakrabban mobiltelefonokat rabolnak egymástól. Az osztályvezető által "rádiótelefonizmusnak" nevezett jelenség oka, hogy a mobiltelefon a gyerekek körében egyfajta státusszimbólumnak számít. Ráadásul, mivel a szülők nyugodtabbak, ha bármikor elérhetik a gyerekeiket, már az egészen kicsiknek is van saját telefonja. Tőlük az idősebb és erősebb gyerekek könnyen el tudják venni a készülékeket. "Régen márkás sportcipőket raboltak egymástól, ma telefonokat" - mondta az osztályvezető.

Tóth Ferenc fontosnak tartja, hogy bármit is követnek el ezek a gyerekek és fiatalok "nem minden hájjal megkent, elszánt bűnözők, hanem bűnelkövetők". Gyakori, hogy felnőttek bújtják fel őket egy-egy bűncselekmény elkövetésére. Tudják, hogy a kiskorúak nem büntethetők, ezért használják fel őket. Leggyakrabban lopásra és kéregetésre veszik rá a gyerekeket. Sokan nem is tudják, hogy ez utóbbi is bűncselekménynek számít. A gyerekekre és a fiatalokra függetlenül attól, hogy mások vették rá őket, vagy maguktól követnek el valamit, jellemző, hogy nincsenek tisztában sem a tetteik súlyával, sem a következményekkel. Meglepődnek azon, hogy súlyosan megsérül, esetleg meghal valaki, akit megvertek. "Nem értik, hogy ha csak néhányszor ütöttek vagy rúgtak meg valakit, hogy lehetnek gyilkossági ügy gyanúsítottai." - mondta az osztályvezető.

Tóth Ferenc szerint bár az elkövetők 60-70 százaléka intézetben él, nincs tipikus fiatalkorú bűnelkövető. "Van olyan, akinek mindene megvan, mégis lop, és van, aki úgy gondolkodik, hogy ha másnak van, én is megszerzem." Az osztályvezető szerint azt, aki családban él könnyebb kivezetni a bűnözésből. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy tetteiknek következményei vannak. "El kellene magyarázni nekik, hogy mi történik, ha elkövetnek valamit, látniuk kellene az elrettentő példákat"- véli Tóth Ferenc. Így talán nem döbbennének meg annyira, ha a rendőrségen kötnek ki egy-egy "balhé" után.

Molnár Márta, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa szerint a problémák oka elsősorban a családok szegénysége és a média. Szerinte a gyerekek a látott minták alapján cselekszenek, amit a tévében látnak, beépül a személyiségükbe. "Még a legfantasztikusabb természetfilm is tud riasztó és agresszivitást keltő lenni, ha nincs ott a szülő, hogy elmagyarázza a látottakat." Molnár Márta elmondta, hogy ugyanakkor a napi betevőért dolgozó szülőktől nem várható el, hogy egész nap a gyerekeik mellett legyenek. Szerinte a gyerekek és a fiatalok nem lettek agresszívebbek, csak a környező világot képezik le. "Nem gondolom, hogy abszolút értelemben nőtt bennük az agresszivitás. Ők csak elénk tartanak tükröt, saját viselkedésünket láthatjuk viszont."