Kondor első fokon pert nyert a Népszava ellen

Helyreigazításra kötelezte a Fővárosi Bíróság pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Népszavát és annak on-line kiadását abban a perben, amelyet Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. elnöke indított a lap ellen. A lap ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Kondor Katalin Vári fedőnéven titkos megbízotti tevékenységet folytatott volna az előző rendszerben. Az ítélet nem jogerős.

A felperes képviselői azt sérelmezték, hogy a Népszava nyomtatott és internetes oldalain 2003. szeptember 25-én és 27-én álláspontjuk szerint valótlan állításokat jelentetett meg Kondor Katalinról, így például azt közölte, hogy a Magyar Rádió Rt. elnöke az állambiztonsági szervezet III/2-es alosztályának lett volna titkos megbízott munkatársa Vári fedőnéven.

A bíróság ötórás tárgyalás után kihirdetett ítéletében kötelezte a lapot, hogy a cikkel azonos helyen és betűszedéssel tegye közzé az alábbiakat az ítélet jogerőre emelkedése után nyolc napon belül: "Lapunk 2003. szeptember 25-i számában a Titkos megbízott volt egykor a rádióelnök? című cikkben azt a valós tényt, hogy az akkori állambiztonsági szervek egy úgynevezett 6-os kartont állítottak ki Kondor Katalin személyéről, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ő Vári fedőnéven ténylegesen titkos megbízott lett volna".

A Népszavának közölnie kell továbbá, hogy valótlanul állította, a rádióelnök 1974 után egy évtizedig szolgálta volna megbízóit, illetve hogy Kondor Katalint védte az átvilágítási törvény. A sajtó-helyreigazítás szövege szerint a Népszava 2003. szeptember 27-i számában valótlanul állította, hogy Kondor Katalint ténylegesen beszervezték volna a kémelhárítással foglalkozó főcsoportfőnökséghez, és ténylegesen titkos megbízott lett volna 1974 és 1983 között. A bíróság kötelezte továbbá az alperest, hogy a Népszava on-line internetes oldalon 2003. szeptember 25-án megjelent, Kondor Katalin fedőneve Vári című cikkel azonos elérhetőségen az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 8 napon belül tegyen közzé egy, az előbbiekhez hasonló tartalmú - a bíróság által ez esetben is szó szerint felolvasott - közleményt.

Az ítélet rövid szóbeli indokolásában Pataki Árpád bíró leszögezte, hogy a bíróság kizárólag a sajtó-helyreigazítás keretei között vizsgálódott. "Azt kellett a bíróságnak a jelen perben eldöntenie, hogy a vitatott tényállítások valóságtartalmát az alperesi sajtószerv a sajtó-helyreigazításra vonatkozó speciális szabályok keretei között bizonyítani tudja-e vagy sem" - mondta Pataki Árpád. Hozzátette, hogy a bíróság nem tudott és nem kívánt másból kiindulni, mint hogy olyan súlyú állítások esetén, mint amelyről az adott perben is szó van, ha "szemernyi kétely van az állítás valóságtartalmát illetően, akkor azt nem lehet bizonyítottnak tekinteni". Rámutatott arra: a bíróság úgy mérlegelte, hogy "kétely mindenképpen maradt a valóságbizonyítás körében".

A Fővárosi Bíróság egyik másodfokú határozatára hivatkozva azt mondta: önmagában a 6-os karton bizonyítéknak nem tekinthető. Az önmagát Kondor Katalin utolsó tartótisztjének nevező Bábás József vallomását Pataki Árpád közlése szerint a bíróság nem találta "kellően kiegyensúlyozottnak", azt többszörösen módosítottnak tekintette. Mint mondta, azt is figyelembe vette, hogy "a felperes mindvégig egyértelmű, következetes, határozott előadást tett".

A tárgyaláson a bíróság Bábás József mellett tanúként hallgatta meg Bálint László és Szalánczy Béla volt állambiztonsági tisztet, valamint Zinner Tibor Ferencet, a Legfelsőbb Bíróság kabinetirodájának vezetőjét, aki 1989-ben történt kinevezése révén a múlt rendszerben elkövetett törvénysértések felülvizsgálatára létrehozott bizottságban tevékenykedett.

Szalánczy Béla, aki Bábás József állítása szerint Kondor Katalin első tartótisztje volt, azt vallotta: nem szervezte be Kondor Katalint, nem volt a tartótisztje és nem állított ki róla 6-os kartont. Nem emlékezett arra, volt-e kapcsolata Vári fedőnevű hálózati személlyel, továbbá nem tudott válaszolni arra a kérdésre, kizárja-e, hogy Kondor Katalin e fedőnéven titkos megbízott volt. Bábás József ugyanakkor azt közölte: annak idején ismert volt előttük, hogy Kondor Katalin Szalánczy hálózatához tartozik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Szalánczy az üggyel kapcsolatosan "mindent elfelejtett", s továbbra is azt állította: 1979 után ő maga volt a felperes tartótisztje. Zinner Tibor Ferenc a magyar jogalkotás szégyenének nevezte, hogy e perre sor kerülhetett, s "üzletággá" válhatott az egykori állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala.

A felperes jogi képviselője úgy nyilatkozott: álláspontja szerint az alperes nem tudott olyan bizonyítékot felmutatni, amely kétséget kizáróan igazolta volna a cikkben szereplő állításokat. Az alperes ügyvédje ezzel szemben azt mondta: a bizonyítás nem tudta megcáfolni, hogy a cikkben foglalt állítások tényszerűen igazak. Kondor Katalin a tárgyaláson azt közölte, hogy egy "abszurd dráma kellős közepén érzi magát"; róla, de mégis fölötte zajlanak a vallomások.

A rádióelnök az ítélethirdetés után nem kívánt az MTI-nek nyilatkozni. Jogi képviselője azt mondta: megnyugvással fogadták a határozatot, "győzött az igazság", első fokon legalábbis. 

Az alperes jogi képviselői az MTI érdeklődésére egyelőre nem nyilatkoztak arról, fellebbeznek-e az ítélet ellen.

KAPCSOLÓDÓ CIKK