Abban mind az OEP, mind az Országos Gyógyszerészeti Intézet egyetért, hogy a szegedi klinikának vissza kell fizetnie a betegeknek a nem törzskönyvezett rákgyógyszerért elkért összeget. A klinika viszont azt állítja, hogy azért kértek pénzt a betegektől, mert az OEP csak az áttétes rákban szenvedőknek támogatta ezt a gyógyszert, jelen esetben pedig nem áttétes rákosokról volt szó.

Magyarországi törzskönyvvel nem rendelkezik az a szer, amellyel több embert kezeltek a szegedi klinikán - írta a Népszabadság. A terápiáért alkalmanként kétszázezer forintot kértek a betegektől. Az [origo] az OEP sajtóosztályától megtudta: az egyik fiatal beteg szülei azért fordultak az egészségbiztosítóhoz, mert nem értették, miért kell fizetniük alkalmanként kétszázezer (összesen 2,5 millió forintot) a kezelésért.

Az OEP az "E" nevű rákgyógyszer támogatásával kapcsolatban megkülönbözteti az áttétes rákban szenvedőket és a nem áttétes rákosokat. Mivel az Európai Unióban a gyógyszert áttétes vastagbél-daganat kezelésére már törzskönyvezték, a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy az OEP az ilyen betegeknek egyedi elbírálás alapján  támogassa az ellátását.

Más a helyzet azonban a nem áttétes rákosokkal. Az OEP álláspontja szerint az eljárás ebben az esetben emberen végzett gyógyszerkísérletnek minősül. Bartucz Attila kiemelte: a Szegeden ápolt betegek kizárólag ingyenes klinikai vizsgálat alanyaként kaphatták volna meg az ügyben említett gyógyszert, mivel betegségük korai stádiumban volt. Ezt a gyártó cégnek kellett volna fizetnie, hiszen az egészségbiztosítási alapból tilos gyógyszerkipróbálást finanszírozni. Az OEP ezért felszólította a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikáját, hogy fizesse vissza a gyógyszerekért eddig beszedett térítési díjakat, és rendezze a jogtalan állapotot - mondta az MTI-nek Bartucz Attila az OEP szóvivője.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója abban egyet ért az OEP-pel, hogy a klinika nem szedhet pénzt a betegektől, de azt vitatja, hogy az eljárás gyógyszerkísérlet lenne. A főigazgató az MTI-nek elmondta: az OGYI januárban adott engedélyt a szegedi klinikának kilenc ampullányi szer használatára. A gyógyszerészeti intézet vezetője vizsgálatot rendelt el, hogy valójában mennyi gyógyszert használtak a klinikán.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrumának vezetője nem érti, hogy egy olyan gyógyszer-kombinációt, amelyet áttétes vastagbélrákban az OEP is támogat, és elfogad, miért nem lehet alkalmazni nem áttétes rákban, amikor nem lehet senki biztos abban, hogy nincsenek mikro-áttétek a betegek szervezetében - mondta az MTI-nek Lonovics János egyetemi tanár. Molnár József, a Szegedi Tudományegyetem rákkutató professzora az ügyben elítélendőnek nevezte az OEP magatartását. "Ha egy orvos a kezelést a betegség korábbi stádiumában nem alkalmazza, hanem az OEP-előírása szerint megvárja a súlyosabb állapotot, akkor azzal hozzájárul a beteg életének a megrövidítéséhez" - közölte az MTI-vel a kutató.

"Abban bízom, hogy a szegedi tudományegyetem vezetése megtalálja a lehetőséget a betegek kártalanítására és az érintett orvosok fegyelmi felelősségre vonására" - nyilatkozta Kökény Mihály egészségügyi miniszter az MTI-nek. "Minisztériumi vizsgálat nem lesz, hiszen a klinikának nem az egészségügyi tárca a fenntartója" - tette hozzá a tárca vezetője.