A Honvédelmi Minisztérium és a magyar hadsereg vezetői hétfő délután órákon keresztül magyarázták a képviselőknek, hogy mennyi áldozatot hoztak eddig a bánáti bazsarózsáért és más értékes virágokért. A Zengő csúcsára tervezett NATO-lokátor építéséről a képviselők szerint sem lehet lemondani, bár megértik a környezetvédők aggodalmait. A helyiek februárban megakadályozták az építkezés megkezdését, mely a hadvezetés szerint elengedhetetlenül szükséges.

Fotó: MTI (Kálmándy Ferenc)

Bánáti bazsarózsa, farkasölő sisakvirág, széleslevelű nöszöfű és más érdekes virágnevek hangzottak el többször is az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának hétfői ülésén. A többórás vita a Zengőre tervezett NATO-lokátorról szólt. A Mecsek legmagasabb csúcsára tervezett radar felépítését 1995 óta három kormány támogatta már, és a 23,5 milliárd forintos beruházást a NATO is számon kéri Magyarországon. Ugyanakkor az építkezést nem sikerült február közepén elkezdeni, mert helyi tiltakozók és környezetvédő aktivisták megakadályozták a fokozottan védett területen a fakitermelés megkezdését.

A politikusok és a katonák is úgy vélik, hogy kell a torony a csúcsra. Az ülésen azonban Lenkovics Barnabás ombudsman új, alkotmányjogi szempontokra figyelmeztetett, és mondandóját így foglalta össze: "Nem lenne vereség a honvédség számára, ha a természet érdekében visszavonulót fújna a Zengőn."

"A Fudzsijámán és a Machu Picchun sincs lokátor, mert ezek szent hegyek. Az ott élőknek a Zengő is szent!" - érvelt Bíró Ferenc, a Civilek a Zengőért egyesület aktivistája a magyar hadvezetés dandártábornokai és ezredesei előtt hétfőn kora este, egy többórás bizottsági ülés után a Parlament épületében.

Az Országgyűlés 1995-ben döntötte el, hogy új légvédelmi rendszert kell kiépíteni. A NATO 1999-ben megígérte, hogy ha 2006 közepéig elkészül az új rendszer, akkor annak több mint 99 százalékát kifizetik. Ezzel több mint 23 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A NATO és több magyar és külföldi szakértő által jóváhagyott terv szerint három lokátor kell a magyar ég pásztázásához. Békéscsabán és a Bükk hegységben egy-egy régi radarállomást újítanak fel, és egy újat kell építeni a Mecsek legmagasabb csúcsára, a Zengőre.

A 9 éve tartó előkészületek után idén februárban megkezdődött volna utóbbi megépítése. A Zengő csúcsa fokozottan védett tájvédelmi körzet, de a Honvédelmi Minisztérium megszerezte az építkezéshez szükséges összes engedélyt. Helyi lakosok és környezetvédő szervezetek aktivistái azonban február közepén megakadályozták a munka elkezdését. Egyesek fákhoz láncolták magukat, mások pedig nem hagyták el a favágásra kijelölt területet. Mivel fát vágni csak október közepétől február közepéig lehet, a tiltakozók fél évvel már biztosan elodázták az építkezést.

A hadvezetés aggódik, mert kellene az új radar. A NATO Magyarországon tartózkodó főtitkárhelyettese közölte a kormánnyal, hogy a szervezet ragaszkodik a helyszínhez. A parlament honvédelmi bizottsága hétfőn meghallgatta az érveket a lokátor mellett és ellen. Döntésre nem volt szükség, mert arról már korábban határoztak, hogy a radart akarják a Zengő tetejére.

Az ülésen megjelenő két dandártábornok és két ezredes mellett Ivancsik Imre honvédelmi államtitkár érvelt a beruházás mellett. Hadititok ugyan, de a képviselők és Ivancsik is utalt arra, hogy jelenleg Magyarországnak nincs működő légvédelme. Az orosz megszállás alatt kiépített rendszer "nagy problémákkal küzd" - fogalmazott óvatosan Keleti György (MSZP) bizottsági elnök, a vita után pedig Vári őrnagy idézte fel pilóta pályafutásának legnehezebb pillanatait. A horvát-szerb háború alatt egyszer tévedésből Barcs határát is bombázták, és Vári emlékei szerint "kemény úgy ülni a gépben, hogy az ember nem kap pontos adatokat". Ivanics egyenesen azzal ijesztette meg a képviselőket, hogy sokkal nagyobb esélye van annak, hogy a paksi atomerőmű ellen rakétát küldenek, mint hogy reguláris hadsereg támadja meg az országot. Előbbi ellen most szinte semmi sem védi az országot.

A katonák kiemelték, hogy a Zengőre építendő radar környezetvédelmi szempontból még jót is tenne az országnak. Az elavult, nyolcvanas években kiépített rendszerben ugyanis közel 130 radar működött az országban, most pedig négy darab hat megawatt sugárzású van. Az új radarokkal viszont csak 2,1 megawatt sugárzás érné az országot, ami elenyészően kevés, hiszen a Mig-21-es vadászgépek pilótáinak lábai között egyenként 1 megawattos radar sugárzott. Vári Gyula személyes bólintása érzékeltette, hogy egyébként ezt is túl lehet élni.

Az ülésen azonban Lenkovics Barnabás jelezte, hogy akár alkotmánysértő is lehet az építkezés, hiába van meg rá minden engedély. Az ügyben saját kezdeményezésére vizsgálatot folytató ombudsman ugyanis bebizonyította, hogy a Zengő megbolygatása alkotmányos alapjogot sért. A magyar alkotmány ugyanis - egyedülálló módon a világon - az alkotmányos alapjogok között szerepelteti az egészséges környezethez való jogot. "Ötmillió éves fejlődés eredménye a Zengő élővilága. Érzékeny rendszert alkot a terület, melynek bármely elemének megbontása felborítja az egyensúlyt." - mondta. Lenkovics szerint az alkotmány garantálja a természeti környezet változatlanságának fenntartását, vagyis több természetes környezetet nem lehet lerombolni az országban. Ugyanakkor az alkotmány a nemzetbiztonsági szempontokat is az alapjogok között említi, és erre hivatkozva lehet érvelni a lokátor mellett is. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint, ha két alapjog áll szemben egymással, akkor két tényezőt kell bizonyítani ahhoz, hogy az egyiket figyelmen kívül lehessen hagyni: be kell bizonyítani, hogy nincs más lehetőség, és azt is, hogy arányosan a kisebb kárt okozót választja az ország. Lenkovics szerint ezeket nem bizonyította még be a Honvédelmi Minisztérium, ezért kérte e szempontok figyelembevételét.

Magyari Péter