Sok az álfogyatékos gyerek a magyar iskolákban

Magyarországon az általános iskolások 5,3 százaléka fogyatékosnak minősített. Az Európai Unióban ez az arány mindössze 2,5 százalék. A fogyatékosnak minősített gyerekek jelentős része úgynevezett álfogyatékos, akinek nem értelmi, hanem szociális problémája van. Ezek a gyerekek sokszor összevont osztályokban, rossz körülmények között, szakképzett tanárok segítsége nélkül tanulnak - derül ki az Oktatási Minisztérium felméréséből.

2002-es adatok szerint a fogyatékosnak minősített gyerekek aránya az Európai Unióban 2,5 százalék körül van, Magyarországon pedig 5,3 százalék, azaz 49 ezer iskolás. Egy 1998-as Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés szerint az eltérő tantervű, vagy ahogy régen hívták, kisegítő osztályokban a gyerekek 94 százaléka roma származású. Hogy ma milyen ez az arány, azt csak sejteni lehet, mert a kisebbségi törvény nem engedi meg a származás szerinti regisztrációt. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint voltak olyan iskolák, ahol a vizsgálatkérő lapokon a fogyatékos besorolás okaként mindössze ennyit tüntettek fel: "cigány származás". Miközben a gyerekek száma folyamatosan csökken az országban, a fogyatékosnak minősített iskolások egyre többen vannak. Az iskolák 444 ezer forint állami normatívát kapnak egy fogyatékosnak minősített, és 196 ezret egy ép gyerek után.              

Az Oktatási Minisztérium megbízásából 380 olyan iskolát vizsgáltak, ahol kisegítő osztályokat működtetnek fogyatékosnak minősített gyerekekkel a "normál" osztályok mellett. Havas Gábor szociológus, a kutatás egyik vezetője a minisztérium sajtótájékoztatóján elmondta, hogy olyan adatokhoz jutottak, melyek "nehezen magyarázhatóak szakmai indokokkal". A kisegítő osztályokban fogyatékosnak minősített gyerekeket tanító tanárok alig egynegyede gyógypedagógus végzettségű. Tíz iskolából háromban egyáltalán nincs gyógypedagógus végzettségű tanár, holott ezt a törvény előírja. A megkérdezett tanárok többsége úgy gondolja, hogy a legsúlyosabb probléma az enyhén értelmi fogyatékosok oktatása során a gyerekek családjaival van. A tanárok szerint a szülők rosszul szocializálják gyerekeiket. Havas Gábor szerint erős "morális számonkérő hangsúly" jellemzi a tanárokat a szülőkkel szemben, ugyanakkor saját szakmai kompetenciájukat nem kifogásolják. Az osztályok tárgyi felszereltségét is kevesen kritizálták, pedig a tárca felmérése szerint a normál tantervű osztályok tanulói sokkal jobb körülmények között tanulnak. A vizsgált iskolák egyikében sem vontak össze normál tantervű osztályokat, a kisegítő osztályba járóknak viszont 100-nál több iskolában kellett együtt tanulniuk más évfolyamra járó társaikkal. Előfordult, hogy az alsó és felső évfolyamra járóknak is együtt kellett tanulniuk.

Szinte sehol nem fordult elő, hogy egy kisegítő osztályba járó diákot visszahelyeztek volna egy normál osztályba. "Akiről egyszer eldöntik, hogy fogyatékos, az úgy is marad" - mondta Havas Gábor. Ráadásul a fogyatékosnak minősített gyerekek 90 százaléka hátrányos helyzetű is. Mohácsi Viktória miniszteri biztos szerint ez az adat is azt bizonyítja, hogy szociális problémáról, és nem valódi fogyatékosokról van szó. Az ilyen osztályokba járó gyerekek továbbtanulási esélyei sokkal rosszabbak társaikénál, kétharmaduk vagy egyáltalán nem tanul tovább, vagy olyan szakiskolába megy, ahol nem kaphat piacképes képzést. "Évente 2500-2800 álfogyatékos kerül a rendszerbe, belőlük lesznek a munkanélküliek" - mondta Mohácsi Viktória.
 
A felmérés ijesztő eredményeit látva döntött úgy az Oktatási-, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sport-, valamint a Belügyminisztérium, hogy az Utolsó Padból Program keretében újra megvizsgálják az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített iskolásokat. Ha valakiről kiderül, hogy álfogyatékos, integrálják egy normál osztályba. Ehhez a tárca anyagi segítséget is ad, a fogyatékos tanulók után járó normatíva 70 százalékát, átmeneti normatívaként. Mohácsi Viktória szerint így rövid időn belül 3 százalékra csökkenhetne a fogyatékosnak minősített - főleg roma - gyerekek száma.

KAPCSOLÓDÓ CIKK