Josip Tot még mindig ügyvezető

A mai napig van egy olyan cég Magyarországon, amelynek a fantomcég-botrányban elhíresült Josip Tot az ügyvezetője. A Határos Kft.-t még 1998-ban vette meg Josip Tot és Senka Mabic. Nagy valószínűséggel ezúttal is egy fantomcéget irányít papíron a két külföldi, a cég székhelyeként szereplő címen nem találni a kereskedelmi cég irodáját, telefonjuk vagy faxszámuk sincsen. Az ügy érdekessége az is, hogy a Párkány utca 11. szám alatti háromemeletes angyalföldi panelházban van az Ezüsthajó Kft. székhelye is.

Fotó: Fábián Évi
Itt ügyvezet Josip Tot

Josip Tot horvát állampolgár még most is egy létező vállalkozás, a Határos Kft. egyik vezetőjeként tevékenykedik Magyarországon - a cégbírósági bejegyzések szerint. Üzlettársa az a Senka Mabic, aki a Schlecht Csaba nevével fémjelzett fantomcég-botrányban szintén érintett volt. A Határos Kft. ügyvezetőit azonban a cég székhelyén nem lehetett elérni, és a vállakozás központjaként megjelölt Budapest, Párkány utca 11. szám alatt az [origo] munkatársa nem találkozott olyan lakással vagy irodával, ahol a Határos Kft. nevét feltüntették volna. A papíron kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak semmilyen elérhetősége sincsen, sem telefonon, sem faxon nem lehet kapcsolatba lépni a kft.-vel. A céget - az [origo] birtokába került szerződés szerint - 1998. február 18-án vásárolta meg Josip Tot és Senka Mabic.

Az ügylet érdekessége, hogy Tot és Mabic Nyíregyházán vette meg a vállalkozást, de az erről szóló szerződést még ugyanaznap, de már Siófokon hitelesíttették egy közjegyzővel. A közjegyző az [origo] kérdésére azt mondta, nem ismerte korábban a két embert. Az arcukra már nem emlékszik, mert a dokumentum ellenjegyzése rutinfeladatnak számított.

A Párkány utca 11. szám alatti háromemeletes angyalföldi panelház Josip Tot vállalkozása mellett számos másik cég otthona is. Ide jegyezték be többek között az Ezüsthajó Kft.-t is, de a cégnek csak hivatalosan található itt a székhelye, az iroda le volt lakatolva, a szomszédban működő bolt tulajdonosa nem látott már régóta senkit sem az irodában. Az Ezüsthajó Kft. az Orbán-kormány alatt rendszeresen kapott nagy összegű megbízásokat, elsősorban az Országimázs Központtól: például 502 millió forint értékben készíthetett filmeket.

Fotó: Fábián Évi
Bezárták az Ezüsthajó irodáját

A cégbírósági adatok szerint itt összesen hat cég székhelye található jelenleg, de korábban is kedvelték az épületet, mert több, időközben megszűnt vállalkozást is ide jegyeztek be. Egyetlen postaládán vagy feliraton sem jelezték azonban a Határos Kft létezését, semmilyen jel sem árulkodik a cég létezéséről.

A Párkány utca 11. szám alatt a fantomcég-botrányban érintett Weisz József felesége, Weisz Józsefné is működtetett egy céget, emellett Weisz egy korábbi üzlettársa is ebbe az épületbe jelentette be több cégét is.

Josip Tot és Senka Mabic neve az 1998-ban kipattant fantomcég-botrányban vált ismertté. A nyomozás azért indult, mert a korábbi gyanú szerint több, a Fidesz holdudvarához tartozó céget 1995-ben egyszerre, egy napon Schlecht Csaba eladott egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban élő török vendégmunkásnak. Ugyanígy adott túl két vállalkozáson, amelyek a horvát Josip Totnál kötöttek ki.

A cégek jelentős köztartozást hagytak maguk után, amit azóta sem térített meg senki. A BRFK az eljárást a legtöbb cég ügyében rövid idő alatt megszüntette, csak a Centum Kft. eladása miatt állapítottak meg komolyabb gyanút. Az eljárás egyetlen gyanúsítottja Schlecht Csaba volt, aki mindvégig hallgatott, mindössze a cégeladásokat ismerte el, állítása szerint a vevőkről semmit nem tudott. A nyomozás lezárását 2001. szeptember 11-én, a WTC elleni támadás napján jelentette be a rendőrség. A határozat szerint ugyanis nem tudták megállapítani, hogy bűncselekmény történt volna.

2003 őszén újra elővették az aktákat, miután a Népszabadságnak nyilatkozott az ügy egyik főszereplője, akit a rendőröknek éveken át nem sikerült megtalálniuk. Weisz József azt elmondta: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip  Tot útlevelének másolatát egy vállalkozóhoz. Weisz azt állította: csak 1998-ban, újságokból értesült arról, hogy az általa "kiközvetített" útlevelek másolatait felhasználták Fidesz közeli cégek eltüntetésére.

Weisz a Népszabadságnak elmondta azt is, hogy egy vállalkozó telefonon kereste meg korábban, és arra kérte, szerezzen neki hat embert, akikkel színlelt szerződéseket lehet kötni. Weisz hat külföldi útlevélmásolatát küldte át a telefonon jelentkező üzletembernek. Kaya Ibrahimét, Kaya Nesetét, Hüsniye Gözetét, aki Kaya Ibrahim sógornője, Senka Mabicét, aki bosnyák vendégmunkásként élt Németországban, fiáét, Elvis Mabicét, valamint Josip Totét, akinek az útlevelét Weisz - állítása szerint - a nagy üzletre tekintettel egy ismerősétől vette.

Kaya Ibrahim és Josip Tot a botrány kipattanása után mindvégig tagadták, hogy valóban cégeket vettek volna, mindketten azt állították: valakik visszaéltek az útlevelükkel. Az írásszakértők szerint Josip Tot kézjegye a Fidesz közeli cégpapírokon nagy valószínűséggel hamis, ám Kaya Ibrahim esetében bizonytalanok voltak, mondván: nem zárható ki teljes valószínűséggel, hogy a török írt alá.

Komáromi Gergely

KAPCSOLÓDÓ CIKK