Az 1879-es árvízre emlékeztek Szegeden

Fáklyás felvonulással vette kezdetét csütörtök este a Szegedet 1879. március 12-én elpusztító árvíz 125. évfordulóján rendezett programsorozat a csongrádi megyeszékhelyen.

Az emlékező ünnepséget az erre az alkalomra felújított Tisza-parti árvízi emlékműnél tartották. A folyóról is szóló dalok és versek után Botka László polgármester idézte fel az ünnepség több ezer résztvevője előtt azt az éjszakát, amikor a Tisza elöntötte Szegedet, valamint a mentést és az újrakezdést.

"A város 125 évvel ezelőtt a tragédiában kapott egy esélyt (...) arra, hogy szebb legyen, mint volt (...), hogy vályogvárosból kőváros legyen" - mondta, hozzátéve, hogy Szeged megragadta az esélyt.

Az esélyt ma, 125 év után Európának hívják - mutatott rá. Nem mindegy, milyen hozománnyal érkezünk az európai közösségbe, "ezért igyekszünk az elődökhöz méltóan olyan várost építeni, amely - Kossuth szavai szerint - fölemelkedik a kor színvonalára" - mondta a polgármester.

Az ünnepségsorozat pénteken folytatódik: hajnali fél 2-kor a város templomaiban megszólalnak a harangok, emlékeztetve, hogy 125 évvel ezelőtt abban az órában szakította át a gátat a megvadult folyó. A fogadalmi templomban az évfordulóra felújított 86 mázsás Hősök harangját kondítják meg.

Délelőtt a Rókusi városrészben, a 98-as őrház mellett lévő felújított Árvízi emlékkő újraavatása lesz. Az évforduló tiszteletére emlékülést tartanak a városháza dísztermében. Az újjászületett város címmel kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeumban.

A nap folyamán megkoszorúzzák az emléktábláját azoknak az európai fővárosoknak, amelyek segítették Szeged újjáépítését, este gyászmiséket, istentiszteleteket tartanak a templomokban.

A történeti források szerint a tiszai árvíz 125 évvel ezelőtt Magyarország második legnagyobb, legnépesebb városát öntötte el, s több mint 70 ezer lakost kellett rendkívül gyorsan és szervezetten kitelepíteni. A vízben, a leomló házak alatt, az árvízhez köthető betegségek és sérülések miatt több mint 200 ember vesztette életét, a város mintegy 6 ezer épületéből mindössze alig 300 maradt lakható.

Az újjáépítéshez adakozó európai fővárosok - Bécs, Moszkva, London, Párizs, Berlin, Brüsszel és Róma - nevét máig őrzik a nagykörút szakaszai.