Kiosztották a Kossuth- és Széchenyi-díjakat

A Kossuth téren és a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében zajlottak hétfő délelőtt az állami megemlékezések az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 156. évfordulójára. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben 16 Kossuth-díjat, 21 Széchenyi-díjat adományozott és a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait adta át a kitüntetetteknek. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, akit a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki az államfő, tiltakozásul nem vette át a kitüntetést, mert sérelmezte, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet.

A zászlófelvonáson jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az ünnepi eseményen részt vettek a kormány és a pártok képviselői, valamint a diplomáciai testület tagjai.

 

A lobogó felvonása után a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el Kossuth Lajos szobránál. A koszorúzás után a Nemzeti Lovas Díszegység és a fúvószenekar felvezetésével a Kossuth téren egybegyűltek átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, a központi ünnepség helyszínére.

A Kossuth téren hatalmas tablók mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Medgyessy: 15 millió magyarra lesz hatással az EU-csatlakozás

A magyarság sorsáért érzett felelősségről írt Medgyessy Péter a határon túli magyarokhoz intézett hétfői ünnepi üzenetében. Közölte: az EU-csatlakozás 15 millió magyar életére lesz kihatással. "Magyarország szabad és független, de nem magányos ország, tagja az euroatlanti világ legnagyobb szövetségeinek, gazdasági érdek- és szellemi értékközösségének. Olyan változás ez, amely belátható időn belül jótékony hatással lesz az egész nemzetközösség, 15 milliónk életére" - áll az üzenetben. A miniszterelnök hozzátette: Magyarország érdeke, hogy a szomszédos országok mielőbb csatlakozhassanak az EU-hoz.

Magyar Bálint: magyarnak lenni sikertörténet

 

Fotó: MTI

"Sokan azt mondják: magyarnak lenni kudarctörténet. Én azt mondom: sikertörténet. Sikertörténet, bár rengeteg áldozattal" - mondta Magyar Bálint az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező beszédében a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.

 

A magyaroknak sikerült államot alapítaniuk, és azt megtartaniuk, annak ellenére, hogy az országot elfoglalták a tatárok, a törökök, a németek és az oroszok. Mindegyik saját dicsőségét zengte, de ez a dicsőség hamis volt és elenyészett - közölte a miniszter.

 

Magyar Bálint azt mondta, hogy a görög mitológia Európája és a Magyarországot szimbolizáló Hungária "testvérek". "Most Hungária visszatalál testvéreihez, a testvérek visszatalálnak Hungáriához. De egy családban is mindenkinek megvan a saját arca, a saját története, a saját személyisége, a saját lényege. Ezért soha nem szabad elfelednünk azt, amit mindannyian tudunk, és amit március 15-ének köszönhetünk" - jelentette ki a szabad demokrata politikus.

A miniszter a 156 évvel ezelőtt történtekre emlékezve azt mondta, hogy a forradalom és szabadságharc "vonzó normákat teremtett", jogot, méltóságot és szabadságot adott, elhozta a függetlenséget, a közteherviselést és a sajtószabadságot. "Mérce és minta született. Ez volt a liberális áttörés" - közölte a miniszter. Utalt arra, hogy Kossuth Lajos úgy hívta a honvédeket, hogy névtelen félistenek. "Magyarország története a névtelen félistenek története. Létünk nem érdem, hanem tény" - jelentette ki Magyar Bálint.

Dombormű készült Petőfi olasz műfordítójáról

 

Domborművet avatták hétfőn Kiskunfélegyházán Petőfi Sándor olasz műfordítója, Giuseppe Cassone tiszteletére a március 15-iki ünnepségek során. Az olasz költészet egyik legjelentősebb alakja Petőfi Sándor műveinek többségét lefordította olaszra, és publikálta is.

 

Cassone (1843-1910) 17 éves korában részt vett a szülőföldje, Szicília felszabadításáért folytatott fegyveres harcokban, és még Garibaldi táborában ismerkedett meg szintén ott harcoló magyarokkal. Később magyarul is megtanult; a Petőfi és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé fogadta a magyar irodalom népszerűsítése érdekében kifejtett munkásságáért.

Bronzportréját Lantos Györgyi szobrászművész örökítette meg a Magyar Kultúráért Határok Nélkül Alapítvány számára, amely azután a városnak adományozta azt. A két méter magas mészkőalapon elhelyezett bronz domborművet a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom kertjében állították fel, több más Petőfi-műfordító és Bem József szobra társaságában.

Mádl Ferenc Kossuth- és Széchenyi díjakat adott át

Mádl Ferenc államfő Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából hétfőn a Parlamentben.

A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére 16 Kossuth-díjat, 21 Széchenyi-díjat adományozott és a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatainak odaítéléséről döntött.

Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, valamint Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (polgári tagozat) tüntette ki az államfő. Bugár Béla a díjkiosztó ünnepségen nem jelent meg. Bugár közölte: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a legrangosabb magyar állami kitüntetésre találták méltónak, és annak elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet.

Bugár az MTI-nek nyilatkozva azt sérelmezte, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet, a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. "Ez az egyensúly most megbillent, úgy is fogalmazhatnék, hogy a magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február közepére tervezett Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), majd olyan költségvetési megvonásokat eszközölt, amelyről velünk nem konzultáltak."

Bugár emlékeztetett rá: azt a szándékát, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének átvételére nem vállalkozik, a köztársasági elnök irodájával és a parlament házelnökének irodájával "a botrányt elkerülendő" szándékkal előre jelezte.

"Ez a kitüntetés soha sem egy személynek szól közvetlenül, hanem annak a közösségnek, akiket képvisel, akikért dolgozott" - közölte Medgyessy Péter.

Szili "mentális rendszerváltást" sürgetett

Magyarország érdekében "mentális rendszerváltást" sürgetett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Sopronban, a nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségen. "A piacgazdaságra való áttérés és a politikai rendszerváltás után az uniós tagsággal eljött a mentális rendszerváltás ideje, mert e nélkül aligha teremthetjük meg a modern és sikeres Magyarországot" - mondta Szili. Hozzátette: a mentális rendszerváltás azonben "korántsem kevesebb hazafias érzést; ellenkezőleg, egyre korszerűbb nemzeti öntudatot jelent".

Mint mondta, a 156 évvel ezelőtti március idusa elindított valamit; "a társadalomalakítás és a politika nyelvére fordított le egy álmot", amit úgy hívunk: a modern Magyarország. Szili Katalin szerint az "a fortély, amit 1848 hőseitől mi, a hálás utódok úgymond elleshetünk, egyetlen szóval kifejezhető, és ez a szó az összefogás". Az Európai Unióba tartva "újra szükség lenne e fajta összefogásra" - mondta a házelnök.

KAPCSOLÓDÓ CIKK