A terrorveszélytől való félelem miatt a BKV vezetése felvetette, hogy bekameráznák a budapesti metrószerelvényeket. Az adatvédelmi ombudsman korábban már határozottan ellenezte a távolsági buszok bekamerázását. Egy adatvédelmi szakértő szerint a kamerák nem oldanak meg semmit, viszont vissza lehet élni személyiségi jogainkkal.

A madridi terrortámadás miatt összehívott budapesti védelmi tanács ülésén hangzott el - sok más mellett - az a javaslat, hogy a moszkvai metró mintájára a fővárosi metrókocsikban is legyenek kamerák. "Mivel azonban ez személyiségi jogi kérdéseket is felvet, komolyan meg kell vizsgálni ennek a pénzügyi és jogi hátterét" - mondta a BKV vezérigazgatója, Aba Botond.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egyelőre nem kívánt nyilatkozni a metró bekamerázása miatt, mivel még nem keresték meg ezzel kapcsolatban a BKV részéről. Azt azonban elismerte, hogy van hasonlóság a Volán buszok és a metrószerelvények bekamerázása között. Korábban ugyanis több busztársaság is azzal az igénnyel kereste meg az adatvédelmi biztost, hogy bekameráznák a buszokat. Ezt azzal indokolták, hogy megvédjék a buszvezetőket az attrocitásoktól. Az ombudsman szerint azonban alapvetően aggályos az elképzelés azért, mert a buszon lévő kamerák nyilván rögzítenék a képet, és ez már személyes adat kezelésének számítana. Erre azonban nincs külön törvényi felhatalmazásuk a busztársaságoknak, így sértenék az emberek információs önrendelkezésére vonatkozó alkotmányos jogát. Péterfalvi Attila szerint a buszok bekamerázása akkor sem fogadható el, ha a busz oldalán jelzik, hogy a jármű kamerával van felszerelve, és az utasra bízzák, hogy felszáll-e vagy sem. Az utasoknak ugyanis a legtöbb esetben nincs valódi választási lehetőségük, hogy a bekamerázott busz helyett más módon juthassanak el úti céljukhoz. 

Egy magát megnevezni nem kívánó adatvédelmi szakértő szerint elsősorban a kamerás iparág nyomulásának köszönhető, hogy ennyire elterjedtek a kamerák a köztereken. "Nem hallani arról, hogy valaki a kamerák miatt javult volna meg, és hagyta volna abba a bűnözést, legfeljebb ott követik el a bűncselekményeket, ahol nincsenek kamerák". A szakember szerint a metró bekamerázása nemcsak jogilag aggályos, hanem sok értelme sincsen, hiszen az esetleges terroristák rejtve, felismerhetetlenül tevékenykednek.

A korábbi adatvédelmi biztos, Majtényi László 2000 decemberében ajánlást adott ki a képfelvevő és -rögzítő berendezésekről. Ebben felhívja a figyelmet, hogy "a törvény eltérő rendelkezésének, illetve az érintettek hozzájárulásának hiányában közterületen ... csak megfigyelést végző képfelvevő, illetve személyazonosításra alkalmatlan képeket rögzítő berendezések üzemeltethetők". Tehát ha az ajánlás szerint járnának el, akkor eleve értelmét vesztené a járművek bekamerázása, mivel még a bűnözőket sem lehetne beazonosítani a felvételeken.