A fegyelmi vizsgálat megállapítása szerint sem mulasztást, sem etikai hibát nem követett el az a szegedi professzor, aki olyan készítménnyel kezelt rákos betegeket, amely a betegség első fázisára még nincs törzskönyvezve Magyarországon. A betegeknek ideiglenesen visszafizetik a kezelésért kért pénzt, az egyetem ugyanakkor fenntartja a jogot arra, hogy tovább vizsgálja, kinek is kell állnia a készítmény költségeit.

Megszüntették a fegyelmi eljárást Thurzó László professzorral szemben, aki egyes vélemények szerint gyógyszerkísérletnek minősülő kezeléseket végzett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) onkoterápiás klinikáján - tájékoztatta az egyetem szóvivője hétfőn az MTI-t. "A Fegyelmi Tanács prof. Thurzó László közalkalmazott ellen indított fegyelmi eljárást fegyelmi vétség elkövetésének hiányában megszünteti" - áll az intézmény közleményében.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Regionális és Intézményi Humán-, Orvosbiológiai, Kutatásetikai Bizottságának elnöke, valamint az Egészségügyi Tanács Klinikofarmakológiai Etikai Bizottságának tagja a kezelések dokumentációját és a szakirodalmat átvizsgálva arra jutott, hogy az "Onkoterápiás Klinika szakmai etikai szempontból sem mulasztást, sem hibát nem követett el". Megállapították azt is, hogy a betegeknek túlszámlázás nem történt, a klinika a gyógyszerek nettó nagykereskedelmi árát téríttette meg a beteggel.

A fegyelmi bizottság ugyanakkor hiányosságokat tárt fel a számlakibocsátásoknál, ezért Lonovics János, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke saját hatáskörben intézkedett a számlafegyelem, a számlakibocsátás alaki követelményeinek betartatásától.

Azt egyelőre a vizsgálat során nem tudták teljes mértékben tisztázni, hogy mennyiben volt jogos, hogy a betegeknek fizetniük kellett a kezelését. Az SZTE rektora úgy rendelkezett, hogy a befizetett összeget 10 munkanapon belül vissza kell adni az érintett betegeknek. A visszafizetésről szóló döntés ugyanakkor nem végleges, az egyetem ugyanis fenntartja a jogot arra, hogy egy újabb vizsgálat keretében tisztázzák, hogy valójában kinek is kell állnia a kezelési költségeket.

A klinikán három, első fázisban lévő vastagbél-daganatos beteget kezeltek olyan készítménnyel, amelyet a betegségnek erre fázisára még nem törzskönyveztek Magyarországon, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sem támogatja, csak áttétes  stádiumban. A kezelésekért alkalmanként 200 ezer forintot kellett a betegeknek fizetniük.

A terápiáról szakmai és pénzügyi szempontból is megoszlottak a vélemények. Az OEP főigazgatója korábban emberen folyó gyógyszerkísérletnek nevezte a szegedi klinika eljárását, míg az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetőjének ezzel ellentétes volt a véleménye. Az egészségügyi miniszter álláspontja szerint a betegeket kártalanítani, az orvosokat pedig felelősségre kell vonni. Egy beteg apja az MTI-nek korábban azt mondta: lányának használt a kezelés, testileg és lelkileg is jó az állapota.