Minden diákot látni akarnak a holokausztmúzeumban

Az április közepén nyíló budapesti Holokauszt Emlékközpont vezetése azt szeretné, ha minden középiskolás diák ellátogatna az intézménybe. A nyitóünnepségen neves külföldi vendégek és a teljes magyar politikai elit részt vesz a tervek szerint. A Páva utcai intézmény Jeruzsálem, Washington, London és Berlin után a világ ötödik állami holokausztmúzeuma lesz.

Darányi András, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója munkatársaival azt akarja elérni, hogy minden magyarországi középiskolás legalább egyszer ellátogasson az április 15-én nyíló intézménybe. "A kiállítás egyik célja a civil kurázsi felélesztése. Amikor néhány éve Srebrenicában kiirtották a muzulmánokat, most pedig Koszovóban ölik egymást az emberek, akkor fontos, hogy a fiatalok átéljék: ez megengedhetetlen. Az lenne a jó, ha a kiállítás megtekintése után maguk tiltakoznának a diákok, ha cigány padtársukat el akarják ültetni mellőlük. Érezniük kell, hogy a szegregáció akkor is megengedhetetlen, ha a hatalom és a törvények ezt előírják" - mondta Darányi az intézmény egyik fő céljáról. (Darányi András csütörtökön 14 órakor az [origo] Vendégszobájának vendége lesz, ahol az Ön kérdéseit is várjuk!)

A világ ötödik állami holokausztmúzeumának felépítéséről még az Orbán-kormány döntött 2002-ben, az alapkövet pedig Medgyessy Péter mostani miniszterelnök tette le. Az április 15-i megnyitóra meghívták a rendszerváltás utáni miniszterelnököket, jelen lesz Mose Kacav izraeli államfő, Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is. A 15-i protokolláris megnyitó utáni nap délelőttjén holokauszttúlélőknek tartanak megemlékezést, majd déltől a közönség előtt is megnyílik az emlékközpont. A belépés ingyenes lesz, hétfő kivételével 10-től 18 óráig. Az első napokban azonban éjjel-nappal nyitva lesz  a múzeum, és az udvaron folyamatosan olvassák majd fel a holokauszt magyarországi áldozatainak neveit. A felolvasásban bárki részt vehet, de a múzeum vezetése ismert személyiségeket és politikusokat is felkér a közreműködésre. Jelenleg Jeruzsálemben, Washingtonban, Londonban és Berlinben működik még állami holokausztmúzeum. A megnyitóval egy időben nyílik Auschwitzban a magyarországi áldozatokra emlékező kiállítás is, a volt láger egyik barakkjában.

A rengeteg szakmai és anyagi vita után áprilisban megnyíló intézmény még nem lesz teljesen készen. A holokauszt emléknapjára (április 16., Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány volt oktatási minisztere vezette be) időzített megnyitó után csak egy évvel, 2005-ben készül el az állandó kiállítás. Ennek anyaga még most sem teljesen tisztázott, kialakítását történészek és esztéták sértődöttségeket hozó vitái nehezítették meg. Az állandó kiállítás elsősorban a magyarországi zsidóság 1938-45 közötti szenvedéseit mutatja majd be, modellezésre alkalmas fiktív elemek nélkül, csak eredeti dokumentumokon, tárgyakon és filmeken keresztül. A kiállítás a roma áldozatoknak is emléket akar állítani.

Fotó: Fábián Évi
A múzeum udvara

A most megnyíló és várhatóan év végéig megtekinthető időszaki kiállítás egy fotógyűjtemény lesz, az úgynevezett Auschwitz-album. A képeket két SS-tiszt készítette a haláltábor területén. Fotóik magyarországi zsidók érkezését, szelektálását, a halálra, illetve kényszermunkára ítéltek menetét és az elrabolt javak feldolgozását örökítették meg. A képeket az egyik túlélő, a kárpátaljai Jákob Lili találta Auschwitzban, közvetlenül a tábor felszabadulása után. A később Amerikában letelepedett nő 20 rokonát gyilkolták meg a táborban, az album eredetijét pedig a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumnak adományozta. Az albumot a megnyitóra magával hozza Budapestre az izraeli államfő.

A kiállítás Budapest IX. kerületében, a Páva utcában nyílik,és az intézmény közepén lévő, évtizedek óta zárva tartó zsinagógát is magába foglalja. Az 1,7 milliárd forintból felépített emlékközpont elkészítésekor az eredeti tervek alapján felújították a zsinagógát, körülötte kiállítótermeket építettek, a tömböt pedig a jeruzsálemi Siratófalra emlékeztető kőfallal vették körbe. Az épület udvarán egy 8 méter magas és 60 méter hosszú falra az áldozatok neveit írják fel, a több mint félmillió áldozat névsorának összeállítása jelenleg is tart, a kutatás befejezése még éveket vesz igénybe. A Központhoz könyvtár és oktatási intézmények is tartoznak majd, a vezetők célja, hogy rendkívüli történelemórákat tartsanak majd itt középiskolai diákoknak. A holokauszttal való szembesítést és a magyarok felelősségének bemutatását egyik legfontosabb céljának tekinti az intézmény. A múzeum megbízásából tavaly ősszel felmérést készített a Szonda Ipsos, melyből kiderült, hogy a legfiatalabbak (18-25 év közöttiek) a lakosság átlagánál kevesebbet tudnak a holokausztról. A felmérés szerint a magyaroknak csak 44 százaléka van tisztában a holokauszt szó jelentésével, de 79 százalékuk hallotta már a fogalmat. Az is kiderült, hogy a nyugat-európai átlagnál itthon kevesebben kételkednek abban, hogy a nácik valóban népirtást követtek el: az emberek 4 százaléka gondolja, hogy "Auschwitzban nem is voltak gázkamrák". Azonban 1995-ben még csak két százalék mondta ezt, az akkori közvélemény-kutatás alkalmával. Egyre többen értenek egyet azzal, hogy a zsidók még az üldöztetésükből is előnyt akarnak kovácsolni: az így vélekedők aránya már 33 százalékos, vagyis a lakosság egyharmada gondolkozik így. A válaszadók 57 százaléka szerint Magyarország is felelős volt a holokausztért, és ezt a tudatot erősíteni szeretnék a rendezők, akik szerint Magyarország még nem nézett szembe múltjával.

Magyari Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKK