Eredménytelen, de lelkes a brókerbizottság

A tervek szerint annak ellenére jelentéssel zárja a brókerbizottság a munkát áprilisban, hogy eddig sok érdemi eredményre nem jutottak. A Fidesz meghosszabbítaná a bizottság munkáját, habár az eddigi ülések se tartottak sokáig. A legrövidebb ülés öt percig sem tartott, a leghosszabb 5 és fél órás volt. Egy azonban szinte minden ülésben közös volt: gyakorlatilag semmivel sem kerültek előbbre a brókerügy feltárásában. Mindössze két alkalommal sikerült érdemi munkát végeznie a képviselőknek.

Az Országgyűlés tavaly október 20-án adott zöld utat a brókerbizottságnak, amely leginkább az ellenzéki és a kormánypárti képviselők hangos vitáival, illetve a napirend hiányában elmaradt üléseivel vonult be a köztudatba.

 

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint összesen tíz ülésre került sor tavaly október 29-e óta. A nyitány egyből botrányosra sikerült: a kormánypárti képviselők kivonultak az alakuló ülésről, mert Demeter Ervin, a brókerbizottság fideszes elnöke kilenc fideszes politikust, köztük az Orbán-kormány több tagját és Áder János frakcióvezetőt is meghívta, hogy kérdéseket tegyenek fel nekik a brókerbotrányról. A kormánypárti képviselők ugyanakkor először az ügy hátterét kívánták megismerni, és dokumentumokat - például rendőrségi jegyzőkönyveket - akartak tanulmányozni. Az első ülés volt egyben a leghosszabb is: 5 és fél órán át tartott, ebből gyakorlatilag két órán át a napirendről folyt a vita, ezt követően vonultak ki a kormánypárti képviselők.

 

A fideszes képviselők végül magukban hallgatták meg Áderen kívül Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert, Kövér László választmányi elnököt, Navracsics Tibort, a Fidesz jelenlegi kabinetfőnökét, a Miniszterelnöki Hivatal egykori munkatársát, Orbán Viktor Fidesz-elnököt, volt miniszterelnököt, Pintér Sándor egykori belügyminisztert, Rogán Antal frakcióvezető-helyettest, Varga Mihály volt gazdasági minisztert és Gera Antalt, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) vezetőjét.

 

A második ülés valószínűleg a leghangosabb bizottsági ülésként vonulhat be a történelembe: a bizottság ekkor órákra működésképtelenné vált amiatt, mert a kormánypárti és ellenzéki képviselők folyamatosan kiabáltak egymással. A közel négy órás ülésen megjelent a meghallgatni kívánt személyek közül a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, a felügyelőbizottság elnöke és az igazgatóság további három tagja. A meghívottak azonban érdemi válaszok helyett - a folyamatos ordibálás hatására - közölték: méltatlannak érzik a helyzetet, és addig nem válaszolnak a feltett kérdésekre, amíg nincs egyetértés a testületben a meghallgatásokról.

 

A harmadik ülés szintén rekordnak tekinthető, ezúttal a legrövidebb bizottsági ülésként. A megbeszélés ugyanis öt percig sem tartott, mert nem sikerült elfogadni a napirendet. Demeter ugyanis vita nélkül tette fel szavazásra a napirendet, amit a kormánypárti képviselők nem toleráltak.

 

November végére már bizalmi válság alakult ki az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, így kölcsönösen leszavazták egymás javaslatát, amelyet különböző személyek meghallgatására tettek. Jelöltben pedig nem volt hiány: több mint 20 személy neve került szóba. Az MSZP először Polt Péter legfőbb ügyészt, Salgó László országos rendőrfőkapitányt, Papp Csabát és Molnár Csabát, az SZBEI nyomozóit és Szász Károly PSZÁF-elnököt akarta meghallgatni. Az ellenzéki képviselők ezt azzal vetették el, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem számolhatnak be úgysem az illetékesek. Az ellenzék névsorában szerepelt többek között Medgyessy Péter kormányfő, Gál J. Zoltán kormányszóvivő, László Csaba volt pénzügyminiszter, Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár.

 

A későbbi ülések sem kecsegtettek több eredménnyel: nemegyszer többórás vita során sem tudtak megegyezni a bizottsági tagok a napirendben. Egyedül február 11-én fordult elő, hogy egyhangúlag sikerült elfogadni a napirendet, ám ekkor meg a kihallgatandó bankvezetők - a K&H Bank és a K&H Equities brókercég vezetője - nem jelentek meg. A maguk helyett küldött faxon adott válaszok pedig gyakorlatilag minden konkrétumot nélkülöztek, bank-, üzleti és értékpapírtitokra hivatkozva. A következő meghívásra a bankvezetők szintén nem jelentek meg, így a bizottság össze sem ült. A márciusi két ülésen szintén nem sikerült elfogadni a napirendet.

 

Összesen két alkalommal sikerült érdemi munkát végeznie a bizottságnak. Tavaly december 17-én egy 3 órás ülés keretében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatóját, Bihary Zsigmondot és két munkatársát hallgatták meg az Állami Számvevőszék Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) fejezet működésének ellenőrzéséről szóló jelentésének megtárgyalása témakörében, amely voltaképp az Állami Autópálya-kezelő Rt. szabad pénzeszközeivel kapcsolatos befektetési tevékenységéről szólt. Az ÁSZ főigazgatója ekkor elmondta: "nincs olyan jogszabály, ami megtiltaná, hogy egy társasági formában működő, egyébként kizárólagos állami tulajdonban lévő cég az átmenetileg szabad pénzeszközeiből ne vásárolhasson akár részvényeket is".

 

Február 25-én pedig - ez egy másfél órás ülés volt - a GKM adott tájékoztatást az ÁSZ-jelentésben foglaltak végrehajtásáról. A GKM képviselője ekkor elmondta: a Pannonplast-ügy kirobbanása után belső vizsgálatot rendeltek el, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel, ennek hatására mentették fel Bitvai Miklós vezérigazgatót. Az ÁSZ javaslatára pedig intézkedési tervet dolgoztak ki.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK