"Le kell gagyizni a vevőt, különben mínuszban leszünk a hó végén"- mondták benzinkutasok az [origo]-nak. Névtelenséget kérő benzinkutasok azzal vádolják a töltőállomásokat működtető vállalkozókat: arra kényszerítik őket, hogy átvágják a vevőket. A vállalkozók egy része súlyos pénzbüntetést ró a dolgozókra, amit ők a vevőkkel fizettetnek meg. Több olyan töltőállomást is találtunk, ahol a dolgozóknak rendszeresen büntetéseket kell fizetniük, ha nem adnak el eleget a drágábbik benzinből. Több helyen zsebből kell fizetniük a leltárhiányt is.

Több olyan benzinkút működik országszerte, ahol az üzletvezetők meglopják dolgozóikat, azok pedig a vevőket. Az [origo] több olyan benzinkutassal is kapcsolatba lépett, akik az ország különböző pontjain dolgoznak, de hasonló csalássorozatról számoltak be. A történetek a Mol- és a Shell-kutaknál játszódnak, illetve a Totalnál, de ez a társaság éppen most adja el kútjait a Shellnek. Több megszólaló is jelezte, hogy más cégeknél is előfordulhatnak csalások, és a stikliket a fent nevezett cégeknél sem alkalmazzák mindenütt. Úgy tűnik, hogy minden a helyi vezetésen, vagyis az üzlet vezetőjén múlik.

Kizárólag olyan kutaknál találkoztunk visszaélésekkel, ahol az üzemeltető egy vállalkozó, aki partneri rendszerben működik együtt valamelyik multival, így a csalásokért nem a Mol és a Shell, hanem a kútjaikat üzemeltető cégvezetők a felelősek. Az [origo] megkereste a vádakkal a Shell Hungary Rt.-t és a Mol Rt.-t is, mert e két céggel szerződésben álló benzinkutaknál találtunk meggyőző és ellenőrzött forrásokat a visszaélésekről. A Shell Hungary Rt. nem válaszolt megkeresésünkre, míg a Mol Rt.-től azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak ezekről a csalásokról. A benzinkutak vezetőit, amelyeknél a csalásokról beszámoltak, azért nem kérdeztük meg, hogy az ott dolgozó, a trükkökről beszámoló benzinkutasok ne szenvedjenek el semmilyen retorziót.

"Többféle levonás van, de egyik sem szerepel a szerződésben. Papírt egyik pénzbüntetésről sem adnak, az egész illegálisan megy a vezetés zsebébe. Van, hogy papíron kifizetik a teljes bért, de közben levonják a büntetést"- mondta az [origo]-nak V. Zoltán, aki egy Shell-kútnál dolgozik. "Hallottam valakiről, aki a büntetések miatt elment a kúttól, ahol dolgozott. Ki akarták fizettetni vele az esedékes utolsó büntetését, mondta, hogy fizet, ha kap róla hivatalos papírt. Persze, hogy nem adtak. Csak az a baj, hogy ha egy dolgozó követel ilyet, akkor azt mondják: lehet menni máshova dolgozni, ha nem tetszik" - mondta egy másik kutas, aki az ország egy másik pontján dolgozik, de ő is ismeri azokat a problémákat, melyekről Zoltán beszélt. A Shell két dolgozója nem ismeri egymást. Más Shell-kutaknál is mondták a dolgozók, hogy hallottak már kvótarendszerről.

A kvótarendszer a következőképpen működik: egy műszak alatt el kell adni bizonyos mennyiségű drágább benzint és gázolajat, ahhoz, hogy ne kapjon büntetést a dolgozó. A Shellnél ez a Racing, illetve a V-Power márkanevű drágább üzemanyag, a Molnál az Evo. V. Zoltánéknál a Racingnek az eladott dízel 5, a V-Powernek 20 százalékát kell kitennie. Ha nincs meg a kvóta, akkor az adott műszakban kétezer forint a büntetés. A tételek kutanként változnak. Egy fővárosi benzinkutas arról számolt be, hogy van, ahol a büntetéspénzeket nem a főnök rakja el, hanem odaadják a legeredményesebb dolgozónak. A be- és kifizetéseknek nincs semmilyen írásos nyomuk.

Az egyik lehetőség a kvóta teljesítésére a "félretankolás". Ez azt jelenti, hogy ha az autós nem szól, hogy milyen üzemanyagot kér, automatikusan a drágábbat kapja. Több kutas is elmondta az [origo]-nak, hogy erre kifejezetten biztatják főnökei. Az egyik Mol-kútnál a kutasok más módszert választottak a kvóta teljesítésére: a drágább Evót az olcsóbb, 98-as benzin áráért adják el, és a különbséget zsebből (általában a borravalóból) kiegyenlítik. Így még mindig jobban járnak, mintha büntetést és szidást kapnának főnöküktől, aki elbocsátással is fenyegeti a kvótát nem teljesítőket. A kútnál a módszert több vevő is ismeri, így vannak törzsvevői a 98-as áráért forgalmazott 99-es Evónak.

Kvótát nem csak a kutasoknak, hanem a pultnál állóknak is kell teljesíteniük bizonyos helyeken. Az egyik Shell-kútnál például műszakonként legalább 10 Smart-kártya-igénylést kell összeszedni. Ha erre képtelen a kasszát kezelő alkalmazott, akkor neki is fizetnie kell.

Szintén több kútnál alkalmazzák az úgynevezett "leadó pénz" intézményét. Ez a tulajdonos esetleges kárának egy illegális biztosítása. Az esetleges leltárhiány vagy bevételi hiány fedezésére a műszak dolgozóinak közösen kell leadniuk biztosítékul egy meghatározott összeget, mely nem szerepelhet a hivatalos bevételi oldalon. A Total egyik kútjánál nem előre kellett fizetni a leltárhiány miatt, hanem minden hó végén kellett befizetni a kasszából hiányzó összeget a dolgozóknak. Találkoztunk olyan Shell-kúttal, ahol a hibás állapotban leszállított árut is el kellett adni vagy a főnök fenyegetése szerint ki kellett volna fizetniük az el nem adott termékeket. A rosszul szigetelt, kartonnyi olajos flaskákat éjszaka pillanatragasztóval preparálták jól kinézővé a dolgozók. A leltárhiányból adódó és a büntetésként kifizettetett pénzeket egyrészt a borravalókból, másrészt csalásokkal lehet összeszedni.

A csalások közül a legáltalánosabb az "átcímkézés". Ilyenkor a drágább olaj vagy szélvédőtisztító helyett az olcsóbbat adják el vagy rakják az autóba. Bizonyos áruk esetében annyira hasonló a doboz, hogy elég a címkét átragasztani. Hasonló módszer a "lufi". Ilyenkor a kutas azt állítja, hogy kevés az olaj az autóban, egy elcsalt mérés után. Ha az autós vesz olajat, akkor fizetés közben azt láthatja, hogy egy palackkal valamit csinálnak a nyitott motorháztető fölött, de az eszébe sem jut, hogy valójában egy csepp olaj sem kerül járművébe. Leginkább a külföldi vendégeket vágják át, mert ők nem jönnek vissza reklamálni. Az [origo]-n a témában indított fórumon többen jelezték, hogy rendszeresen a visszaadásnál is átvágják a vevőket. Benzinkutas forrásaink közül volt aki elismerte, hogy a büntetéseket néha valóban úgy fedezik, hogy a kasszában elfelejtenek visszaadni a vevőnek.

Sipos Mária munkajogász, a Jobpilot tanácsadója az [origo]-nak azt mondta, hogy ha egy munkaadó így viselkedik, akkor biztos, hogy törvénytelenül jár el. "Pénzbüntetést ilyen esetekben még szerződésben sem lehet kikötni, pláne nem szerződésen kívül fizettetni. Legfeljebb teljesítménybéres szerződésben lehet kikötni olyan feltételeket, amely a munkavállaló hatékonyságától teszi függővé a javadalmazást, de ott sem lehet büntetést alkalmazni. A leadó pénzzel, illetve a dolgozókkal kifizettetett leltárhiánnyal kapcsolatban a munkajogász kijelentette, hogy szintén törvénysértő: a leltárfelelősséget ugyan ismeri a munkajog, de csak bírósági ítélet alapján lehet a dolgozót megbüntetni a leltárban keletkezett hiányért. Egyetlen olyan büntetési tételről sem hallottunk, ahol a munkaadó bírósághoz fordult volna.

Ahogy forrásaink fogalmaztak, ezek a módszerek "a bérelt kutakra jellemzőek". Az általunk talált csalások mindegyike olyan benzinkutaknál történt, ahol partneri szerződéssel egy vállalkozó üzemelteti a kutat, és a dolgozók az ő cégével és nem a Shellel, a Mollal vagy más olajtársasággal állnak szerződésben. Az egyes kutakat a multik területi vezetői rendszeresen ellenőrzik, sőt a Shell esetében brit vezetők is látogatják időnként a kutakat. Ilyenkor nem derülhet ki semmi a visszaélésekből. V. Zoltán ezt mondta a legutóbbi angol látogató ellenőrzéséről: "Megmondták, hogy nem szabad mondani semmit. Az angolul jól tudó lánynak külön szóltak, hogy meg ne szólaljon. Megkérdezte az angol, hogy miért dolgozik mindenki minimálbérért, erre azt felelték neki, hogy annyi borravalót kapunk, hogy Magyarországon csak kihalásos alapon lehet ilyen kutas állást szerezni." Az említett borravaló azonban sokszor még a büntetéseket sem fedezi, erről azonban nem volt szabad beszélni. A kutakat üzemeltető vállalkozók és a dolgozók bátorságától sok minden függ. Hallottunk olyan kútról, ahol az alkalmazottak közösen léptek fel a büntetések ellen, és így a főnök végül meghátrált. A legtöbbször azonban az emberek félnek, mert elveszthetik állásukat, akik nem tartják be az önkényes szabályokat. Ahol kevés a munka a környéken, ott a többség inkább fizet.

A Mol Magyarországon az összes kutat partneri szerződésben üzemelteti, így a társaság nincs jogviszonyban a kutasokkal, akik közül többeket vélhetően munkajogi sérelem ért. A Mol Rt. nem alkalmaz kvótarendszert, és semmilyen szankció sem szerepel a cég értékesítési politikájában, tudtuk meg a társaság sajtóirodájától. A társaság ígéretet tett arra, hogy amennyiben konkrét esetben panasz érkezik hozzájuk, akkor vizsgálatot indítanak. A megfélemlített alkalmazottak azonban nem léptek eddig sehol sem, sőt, sokan nem is tudják, hogy a büntetési rendszer illegális.

Amennyiben valamelyik kút alkalmazottai jogi lépéseket tesznek, vagy panasszal fordulnak valamelyik olajcéghez, az [origo] beszámol az ügy további fejleményeiről. Mivel megígértük forrásainknak, hogy nem fedjük fel kilétüket, a konkrét helyekhez és személyekhez köthető visszaélésekkel nem fordulhattunk a vizsgálatot ígérő Mol Rt.-hez.

Magyari Péter - Sáling Gergő