Paks: védőmaszk helyett elzárkózás

Továbbra sem jut minden paksi és Paks környéki lakosnak a jogszabályban előírt védőfelszerlésből. A Belügyminisztérium 51 ezer légzésvédelmi eszközt vásárolt, ezek azonban főleg a lejárt szavatosságú felszerlés pótlására szolgálnak. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői az elzárkózást és a jódtablettát javasolják.

A Paksi Atomerőmű Rt.-ben 2003. áprilisában bekövetkezett súlyos üzemzavar felhívta a figyelmet az erőmű környezetében élők biztonságára. Többek között arra is, hogy egy 1995-ös jogszabály értelmében az erőmű kilenc kilométeres körzetében élőket légzésvédelmi eszközökkel, a kilenc és harminc kilométeres sávban élőket pedig menekülőeszközökkel kellene ellátni. Ez azonban közel tíz év alatt nem történt meg.

Forrás: Paksi Atomerőmű Rt.

A jelenleg rendelkezésre álló 23 ezer darab védőeszköz szavatossági ideje idén lejár, ezért a Belügyminisztérium 51 ezer darab új típusú úgynevezett menekítő-légzésvédelmi eszközt vásárolt 330 millió forintért. Ebből 15 ezer érkezett meg, egyelőre egy budapesti raktárba. Tatár Attila vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója szerint a tavalyi paksi eseményektől függetlenül szükség volt a cserére.

Pakson és környékén körülbelül 230 ezer ember él, ami azt jelenti, hogy ha meg akarnának felelni a törvény előírásainak, ennyi védőeszközt kellene beszerezni. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz minden paksi és Paks környéki embernek védőfelszerelése, a főigazgató azt felelte: "Amikor lesz rá pénzügyi fedezet". Szerinte azon is el kellene gondolkodni, hogy milyen kiegészítő eljárásokkal lehet a felszerelést helyettesíteni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a lakosság védelme nem lehet alku tárgya, aki veszélyben van, annak a megfelelő védőeszközt kell biztosítani.

Dobson Tibor tűzoltó ezredes hangsúlyozta, hogy egy balesetnél a szennyeződés nem körkörösen terjed, hanem szélirányba, tehát a legfontosabb, hogy a szélirányba eső településekre eljussanak a védőeszközök. Erre pedig 51 ezer darab is elegendő. Az ezredes szerint egyébként sem a felszerelés a legfontosabb. "Először is el kell zárkózni, be kell csukni az ablakokat, ajtókat, kikapcsolni a klímát. A második lépés a jódtabletta bevétele". A szennyezett területekről ezután telepítik ki a lakosságot, a maszk pedig addig kell, amíg biztonságos területre nem érnek.

Az új védőeszköz, hivatalos nevén menekítőkámzsa, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői szerint "bármely és bármilyen nagy kockázattal szemben" védelmet biztosít. A légzésvédő egy szűrővel ellátott gumiálarcból és egy azzal egybeépített fejvédő kámzsából áll. A kámzsát gyorszáró szalagok rögzítik a használó fején és 30 percig nyújt védelmet a radioaktív porok és egyéb szennyező anyagok belélegzése ellen. A biztonság mellett fontos szempont, hogy a kámzsa könnyen és gyorsan használható legyen, ne legyenek méretkülönbségek, vagyis felnőtt és gyerek egyaránt fel tudja venni. Tatár Attila elmondta, hogy az új eszköz még a szakállasoknak is tökéletes védelmet biztosít. Nem mindegy, hogy mennyi idő alatt jut el a kámzsa a lakosokhoz, ha baleset történik. A vezérőrnagy szerint "megfelelő idő alatt" mindenki megkapja a raktárakban tárolt eszközöket. "Paks nem tegnaptól üzemel, a lakosok tájékoztatva vannak" - tette hozzá.

Ami a budapestiek védelmét illeti, a főigazgató elmondta, hogy a jogszabály csak Paks és 30 kilométeres környéke védőfelszereléssel való ellátásáról szól. A pesti reaktorok terhelése ilyen problémákat nem vet fel.