Közértbe kell vinni a leveleket

A Magyar Posta vezetése azt tervezi, hogy a 600 fő alatti kistelepülésekhez hasonlóan más, nagyobb településeken is átalakítja a szolgáltatást. Arról azonban még nincs döntés, hogy vállalkozókat vonnak-e be - akik például a helyi közértben működnének -, vagy mobilpostákat küldenének. A nagyvárosi postákon ugyanakkor fejlesztenek, például 200 postán alakítanak ki ügyfélhívó rendszert 250 millió forintért.

"Azt vizsgáljuk, hogy az Európa más országaiban jól működő kistelepülési postaszolgáltatást hogyan tudjuk megvalósítani" - mondta az [origo]-nak Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője, aki tagadta azt a sajtóban megjelenő hírt, miszerint a 600 fő alatti kistelepülések után a 2000 fő alatti településeken zárnának be postahivatalokat. Azt azonban elismerte, hogy további átalakításon gondolkodik a cég.

 

A szóvivő szerint még nincsenek konkrét tervek, így se számokról, se lehetséges partnerekről nem tudott nyilatkozni. "Nem a nagyság a mérvadó, hanem a postai forgalom" - jegyezte meg. Tomecskó felidézte, hogy például Hollandiában számos településen a kisközért egy részében működik a posta. Az [origo] felvetésére, miszerint a 600 fő alatti kistelepüléseknél sem jelentkeztek a vállalkozók, a szóvivő közölte: Magyarországon már most is 500 vállalkozó által működtetett postamesterség van, akik ugyanúgy ellátják feladataikat, mint a Magyar Posta Rt.

 

Amennyiben nem jelentkeznek vállalkozók, akik közértben, benzinkutaknál vagy akár lakásokon működnének, további mobilposták jöhetnek létre. "A kistelepülések lakói féltek a mobilpostától, ám mára bebizonyosodott, hogy megszerették. A változás a lakosoknak mindenképp pozitív lesz, sehonnét sem vonulunk ki" - tette hozzá Tomecskó.

 

Fejlesztések a nagyvárosokban

 

A kormány szerdán fogadott el egy rendeletet a postatörvény végrehajtásával kapcsolatban. Ebben több minőségi mutatót is meghatároztak, például, hogy május 1-től nem lehet 15 percnél hosszabb a sorbanállás, illetve hogy milyen nagyságú településen mennyi ideig kell nyitva lennie a postának. Tomecskó közölte: a minőségi mutatók nagy részének már most is megfelelnek. Egyedül egy területen van hiányosság: tizenkét - 15 ezer lakosnál nagyobb településen lévő - posta ugyanis nem felel meg annak a követelménynek, hogy legalább napi 6 órán át nyitva kell lennie. "A nyitva tartás módosítása azonban nem jár pluszköltséggel" - állította a szóvivő.

 

A sorbanállás Tomecskó szerint átlagosan 6 perc egy-egy postán, ezt rendszeresen mérik. Egy-egy alkalommal a posták 3-4 százalékánál fordul elő 15 percnél hosszabb sorbanállás, ezekben a hivatalokban átszervezik a munkát. A szóvivő megjegyezte azt is: van egy külön 1,8 milliárdos ösztönző keretük, amelyet a mutatók javítására fordítanak. Példaként említette, hogy ahol időszakosan - például amikor bezár a közeli gyár, és minden dolgozó egyszerre megy a postára - megnövekszik a forgalom, ott az adott időszakra beállítanak még egy-két embert, akik a tömeg levonulása után visszaállnak eredeti feladatkörükbe. Emellett a 200 legnagyobb postán ügyfélhívó rendszert vezetnek be - ez több helyen már működik is -, ami a számítások szerint 200-250 miliió forint pluszköltséget jelent a cégnek. "Más munkaszervezés, más gondolkodás kell" - tette hozzá a Magyar Posta Rt. szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK