Kedden kampány indul a családon belüli erőszak ellen az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Belügyminisztérium kezdeményezésére, miközben futnak a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által indított kampány filmjei ugyanebben a témában. A két párhuzamosan futó hirdetéssorozat ugyanazt a cél szolgálja. A családon belüli erőszakkal foglalkozó civil szervezetek állásfoglalása szerint a témával kapcsolatos kormányzati tevékenységek "koordinálatlanok és ötletszerűek". 

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Belügyminisztérium közös kampányt indít a családon belüli erőszak ellen. Alig két hete a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium indított hasonló kampányt. A GYISM bruttó hetvenmillió forintos kezdeményezése elsősorban a bántalmazott nők és gyerekek környezetében élőket, a szomszédokat, a tanárokat vette célba, akik vagy nem veszik észre a közelükben zajló erőszakot, vagy szemet hunynak felette. A kampány célja egy jelzőrendszer kiépítése a családok körül, hogy az emberek merjenek és tudjanak tenni valamit, ha a környezetükben nőket, gyerekeket vernek, erőszakolnak meg.

Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Belügyminisztérium szerint a GYISM kampánya "köztudatformáló és figyelemfelkeltő", de jellegéből adódóan a szolgáltatásokról, melyeket a bántalmazottak igénybe vehetnek, nem ad hírt. A legújabb kampány szerintük ezt a hiányt pótolja. A két minisztérium közös kampányában tévé és újsághirdetésekben teszik közzé a családon belüli erőszakkal foglalkozó segélytelefon-szolgálatok számait. Elsősorban az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal által működtetett Kríziskezelő Központ, a Telefontanú Program, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, valamint a Kék Vonal ingyenesen hívható számait hirdetik. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Belügyminisztérium azt várja a közös kampánytól, hogy a családon belüli erőszak ellen folytatott eddigi, "sokszor a közvélemény számára kevésbé látványos" küzdelmük nagyobb nyilvánosságot kap a jövőben. A sajtónak levetített kampányfilmjük arra hívta fel a figyelmet, hogy ha észrevesszük, hogy bántalmaznak valakit a környezetünkben, hívjuk a telefontanút. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal 19,3 millió forintot költ a hirdetésekre.

Szigetvári Viktor, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sajtófőnöke az [origo] - nak elmondta, hogy "reklámszakmailag nehéz kivitelezni", hogy egyszerre érjék el a bántalmazottakat és azokat, akik felhangosítják a tévét, ha hallják, hogy verik a gyereket a szomszédban. A sajtófőnök kijelentette, hogy a GYISM már hónapokkal kampányuk áprilisi kezdése előtt tájékoztatta a többi minisztériumot a tervről.

Több civil jogvédő szervezet, köztük a Habeas Corpus munkacsoport, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktatóközpont, és a NaNe is úgy gondolja, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos kormányzati tevékenységek "koordinálatlanok, ötletszerűek, és csak szórványosan támaszkodnak a szakértő szervezetek tudására". A családon belüli erőszakkal szembeni kormánypolitika civil kritikája című nyilatkozatukban kijelentik, hogy "a kormány elégtelen és igen torz módon tett eleget ama feladatának, hogy indítson a családon belüli erőszak elleni fellépés lehetőségeiről szóló országos információs, felvilágosító, köztudatformáló kampányt".

A civil szervezetek szerint "a kormány által folytatott illetve támogatott, sok tízmilliós költségű kampányok nem tekinthetőek szakmailag megalapozottnak: üzenetük nem tartalmazott erkölcsi állásfoglalást a családon belüli erőszakkal szemben, azt nem nevezték néven, nem hordoztak valós információt a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés lehetőségeiről". A jogvédők úgy gondolják, hogy az eddigi kampányok "kifejezetten félrevezetik a családon belüli erőszak áldozatait, például úgy, hogy nemlétező, elérhetetlen vagy szakmailag megalapozatlan szolgáltatásokat, nem működő, illetve nem informatív, előítéletes, sztereotípiákkal teli honlapokat hirdetnek. A civilek szerint "az ilyen átgondolatlan kampányok kárt okoznak, fokozzák az áldozatok kiszolgáltatottságát, védtelenségét, társadalmi kivetettségét".