Sztálin már nem Budapest díszpolgára

Egyhangú szavazással fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, hogy J. V. Sztálin nem tekinthető többé Budapest díszpolgárának; a képviselő-testület hozzájárult, hogy emlékművet állítsanak a II. kerületben Mansfeld Péternek, akit az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt, 18. évének betöltése után kivégeztek - döntött csütörtök este a közgyűlés.

A hosszas jogi és történelmi jellegű felvetésekben is bővelkedő vitában abban minden képviselő egyetértett, hogy Sztálin az emberiség ellen elkövetett bűnei miatt méltatlan arra, hogy bárhol és bármikor Budapest díszpolgára legyen. A vita elsődlegesen a körül zajlott, hogy a Fővárosi Közgyűlés jogutóda-e annak a testületnek, amely díszpolgári címet adományozott az 1940-es években Sztálinnak. Az ellenzékiekkel ellentétben az MSZP-SZDSZ-koalíció határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy nem. Szerintük csak a Fővárosi Közgyűlés által 1992 óta adományozott cím tulajdonosai tekinthetők Budapest díszpolgárának.

A Tiba Zsolt főjegyző, Endrédy István (MKDSZ) és Moskovits Péter (MSZP) képviselő közös előterjesztésében megfogalmazott határozati javaslatot a MIÉP-esekhez hasonlóan nem szavazta meg Atkári János főpolgármester-helyettes sem. Demszky Gábor főpolgármester és Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes támogatta annak a végül is kisebbségbe került ellenzéki indítványnak a megszavazását, hogy Sztálint töröljék Budapest díszpolgárai közül.

Történelmi és politikai jellegű megközelítésekben bővelkedő vita után a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy emlékművet állítsanak a II. kerületben Mansfeld Péternek, akit az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt néhány évvel később, 18. évének betöltése után kivégeztek. A szocialisták tartózkodtak a szavazásnál, egyedül az előterjesztő Schiffer János főpolgármester-helyettes támogatta körülük a javaslatot. A vitában elutasították a kulturális bizottság azon határozati javaslatát, hogy hozzanak létre egy szakértői testületet Mansfeld Péter történelmi szerepének tisztázására.

Az időnként indulatos felszólalásaikban az ellenzékiek elfogadhatatlannak tartották azt, hogy az 1990 után a Legfelsőbb Bíróság által a köztörvényes cselekedeteiért is rehabilitált fiatalembert további vizsgálatnak vessék alá. Madarász Aladár (SZDSZ) többek véleményével összhangban leszögezte: "nem tudja, hogy hős volt-e Mansfeld Péter, de az biztos, hogy egy diktatúra áldozata, jelképe".

KAPCSOLÓDÓ CIKK