Az alkotmánybírák miatt összevesztek a pártok

Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.

Forrás: ORIGO
Itt még teljes a létszám

Nem sikerült megegyezni az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásának menetéről a parlamenti pártoknak. A Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagok válasszanak a testületbe. Arról pedig még szó sem volt a parlamenti jelölőbizottságban, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. Igaz, Vastagh Pál, az igazságügyi bizottság MSZP-s elnöke egy korábbi nyilatkozatában megüzente: Halmai Gábor alkotmányjogászt támogatná az MSZP és az SZDSZ. A Fidesz viszont megsértődött, hogy anélkül nevezték meg jelöltjüket a nyilvánosság előtt a kormánypártok, hogy előtte ezt az ellenzékkel is közölték volna.

Azért kellene minél hamarabb új tagokat választania a parlamentnek az Alkotmánybíróságba, mert tavaly nyáron, július 31-i hatállyal Németh János, idén május 1-jétől pedig Czúcz Ottó helye is megüresedett. Németh Jánosnak azért szűnt meg a tisztsége, mert elmúlt 70 éves, Czúcz pedig a luxemburgi európai bíróságon dolgozik májustól. A testület létszáma év végén tovább csökken, mert december 23-án Strausz János is betölti 70. évét, így neki is meg kell válnia a testülettől.

A tavaly nyárig 11 tagú, jelenleg 9 fős testület működőképessége így a pártok közötti vita miatt veszélybe kerül: legkevesebb nyolc bírával határozatképes a testület. Így amennyiben a jelenlegi létszám mellett két ember megbetegszik, vagy más okból nem tud elmenni az ülésekre, az AB határozatképtelenné válik.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője, a parlamenti jelölőbizottság tagja szerint azért kell megvárni a szeptembert a bírák megválasztásával, mert akkor már nem kettő, hanem három új tagról szavazhatnának. Strausz János megüresedő helyéről ugyanis már szeptember 23-án lehetne dönteni, így előre megválaszthatnák utódját. Szerinte ezért a Fidesz javaslata előrelátó, az MSZP-é rövidlátó. Hozzátette, hogy Czúcz Ottót a kormány döntése nyomán delegálták a luxemburgi európai bíróságba, így nem igaz, hogy a Fidesz miatt kerülhet veszélybe a testület működőképessége. Répássy megjegyezte azt is, hogy udvariatlannak tartja, hogy Vastagh Pál már egy nyilatkozatában bejelentette, hogy Halmai Gábor alkotmányjogászt jelölik a kormánypártok, erről ugyanis nem tájékoztatták a Fideszt. Megjegyezte: nem szerencsés kampánytémává silányítani az alkotmánybírók választását.

Szili Katalin (MSZP) házelnök egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, egy alkotmánybíró jelölésének elmaradásával már eddig is mulasztást követett el a parlament. A jogszabályok szerint ugyanis leghamarabb a mandátum lejárta előtt három hónappal, legkésőbb azt követően két hónapon belül kell a parlamentnek alkotmánybírót jelölni. Németh János megbízatása viszont 2003. július 31-én szűnt meg, így az ő helyére már jelölni kellett volna alkotmánybírót - mondta a házelnök.

Szili szerint ugyanakkor a frakciók Németh János mandátumának megszűnésekor megállapodást kötöttek arról, hogy megvárják még egy hely megüresedését, hiszen két tagot könnyebben választhat az Országgyűlés. Idén négy egyeztetést tartottak a frakciók képviselői, amelyek azonban nem vezettek eredményre.

"Nagyon sajnálom, hogy nem érzik át a legnagyobb ellenzéki párt képviselőcsoportjában annak a felelősségét, ami a parlamentet terheli ebben a kérdésben" - jelentette ki Szili Katalin.

Elmondta azt is, hogy Holló András, az AB elnöke levélben fordult hozzá, amelyben azt kérte, hogy a testület működőképességének a megőrzése érdekében, az egyeztetés vezetőjeként tegyen lépéseket a két hiányzó bíró megválasztására. Holló szerint ugyanis a kilenc fős taglétszám veszélyezteti az Alkotmánybíróság működőképességét.

Holló András úgy fogalmazott: "A vitába nem kapcsolódom be, csak a tényeket rögzítem: mivel kilenc alkotmánybíróval dolgozunk, ez egy veszélyeztetett állapot". Hozzáfűzte: az Alkotmánybíróság nyolc taggal határozatképes, így ha a taglétszám "ennyire határesetté válik", az bármikor veszélyeztetheti a működőképességet. "Az, hogy szeptemberig kibírjuk, hogy így dolgozzunk, az nyilvánvalóan egy megoldás" - mondta. Ugyanakkor rámutatott: tapasztalatai szerint az alkotmánybírák jelölése és választásakor az "egyensúly-választás", vagyis amikor két tagról kell megállapodni, könnyebben kialakul a konszenzus, mint a páratlan szám esetén.

"A jelölőbizottság számára mértékadó szempont kell hogy legyen, hogy a működőképes Alkotmánybíróságért a parlament a felelős, mi pedig a színvonalas alkotmánybíráskodásért vagyunk felelősek: tehát mindenki a saját felelősségtudatával kezelje ezt a problémát" - közölte az MTI-vel Holló András.

Holló szerint a törvény a testület határozatképességét nyolc főben határozza meg, a jelenlegi létszám esetén "már egyik kollégánk betegsége és egyidejűleg egy halaszthatatlan külföldi út lehetetlen helyzetbe sodorhatja a testületet". Az Alkotmánybíróság fogyatkozásával az ügyfeldolgozás ütemében is lassulás várható. És ez igaz a régi ügyek feldolgozására is - tette hozzá.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK