Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás

I. Az előző információs forradalom és a mostani

Forrás: [origo]
1. ábra

Az előadás tárgya egy könyv. Az ókorban is léteztek könyvek, de másmilyenek, mint a mieink. A mi könyveink viszont alig különböznek azoktól, amelyeket az előző információrobbanás, a reneszánsz korában készítettek. (A koraújkori információrobbanásról Nyíri Kristóf beszélt a Mindentudás Egyetemén.)

A tanszéki könyvtárban van egy négyszáz éves nyomtatvány, melynek az a nevezetessége, hogy - bizonyos jelek szerint - talán Balassi kezében is megfordult ez a példány. Látjuk: lényegében olyan, mint a mai nyomtatványok. Nem meglepő. Akkor, amikor megjelent, 1590-ben, a könyvnyomtatás már több mint 130 éves múltra tekintett vissza.


2. ábra

A nyomda történetének első fél százada a kísérletezésé volt. Az első évtizedek kiadványait - az ősnyomtatványokat 1 - olykor csak a szakember tudja megkülönböztetni a kódexektől.

A mai kiadók ugyanebben a cipőben járnak. Az elektronikus könyv, az-e-book (2.ábra) kereskedelmi kudarcát annak tulajdonítom, hogy utánozza a nyomtatványokat, ugyanúgy, ahogy a korai nyomtatványok a kódexeket utánozták. Amíg a nyomtatott könyv elnyerte mai alakját, eltelt vagy fél évszázad. Nincs okunk azt hinni, hogy hálózati képzeteskönyv gyorsabb lesz.


3. ábra

Most, amikor a könyv átalakulóban van, talán nem helytelen az előadás középpontjába egy reneszánsz könyvet állítani, az egyik legszebbet, amit abban a korban megalkottak: Balassi "maga kezével írt könyvé"-t (3. ábra). Balassi 450 éve született: fordítsuk felé a figyelmünket. S ne váljunk méltatlanokká művéhez. Ne kalandjainak, botlásainak históriája érdekeljen bennünket, hanem a költészete. Vessünk ma egy pillantást a verseskötetére.

A vers elemei a szavak. A kötet elemei a versek. Nem verselemzést, hanem kötetelemzést fogunk végezni ma este. Egyúttal bepillantunk a szövegeket sajtó alá rendező irodalomtörténészek műhelyébe.