II. Gerézdi Rabán sejtése Balassi verskötetéről (1964)

Egyetemi hallgató koromban találkoztam Gerézdi Rabán sejtésével:

"...külön választotta s egy »más könyvben« írta össze - egy-kettő kivételével - istenes verseit, a többit pedig két egyenlő részre osztotta, házasságát ítélve korszakváltó jelentőségű határkőnek. Házassága előtt írt szerelmi és tavaszi-vitézi énekeit, összesen 33-at, meglehetősen laza rendbe illesztette, jórészt figyelmen kívül hagyva a kronológiát; a sorozat végére azonban, rendkívüli megfontoltsággal, a Bocsásd meg Úristen... kezdetű bűnbánati éneket helyezte, hogy utána - a második rész nyitóverseként - rögvest meghazudtolása, a Méznél édesb szép szók... következzék. A házassága utáni költeményekből összeállított második rész ugyanis az egész Júlia-ciklust magában foglalja, vagyis 25 verset, melyekhez Balassi 1589 tavaszán-nyarán további nyolcat szerzett. Így e második könyv szintén 33 költeményből áll, amiből joggal feltételezhető, hogy istenes verseinek a számát is 33-ra szerette volna növelni, s azután ezt vagy a világi versek két könyvének elejére, vagy annak a végére helyezni. Mivel a reneszánsz költők versesköteteiket többnyire valamely - misztikus-szakrális értelmű - számrendszer alapján állították össze, Balassi is egy háromszor 33 költeményből, egy verses prológussal együtt pedig kereken 100 versből álló kötetet óhajtott a jelek szerint kiadni."

Gerézdi sejtését nem fogadta jól a tudományos közvélemény.


4. ábra

Balassi verseinek többségét nem a költő saját kéziratából, hanem a romlott szövegű Balassa-kódexből (4. ábra) (egy másolat másolatának sietősen készült másolatából) ismerjük, és ebből az eredeti kötetelrendezést helyreállítani szinte lehetetlen. De nem sokkal Gerézdi ötletének elhangzása előtt egyvalaki, Klaniczay Tibor egyszer már mégis nekigyürkőzött, hogy megbirkózzék a feladattal. Az viszont, amit az ő lenyűgözően következetes okfejtése eredményeképpen kaptunk, a kódex föltevésszerűen helyreállított sorrendje, az bizony egyáltalán nem hasonlított Gerézdi látomására. Ahol Gerézdi elképzelése szerint világi verseknek kellett volna lenniük, ott vallási versek álltak, sőt, Klaniczay azt is bebizonyította, hogy a kódex soron következő, ma hiányzó versei is vallásiak voltak. Klaniczay meghatározta a verseket is, sorrendjüket is. (Ennek ismertetésére most nem kerítek sort.) Gerézdinek ezért előbb módszeresen meg kellett volna bírálnia Klaniczay elméletét, bizonyítékokat kellett volna fölsorakoztatnia saját elgondolása mellett. Lángelmére vall, hogy e bizonyítékok híján, új elmélet fölállítása nélkül is meglátta a verseskötet szerkesztő elvét.

Amikor egyetemistaként érveket kerestem a korán meghalt Gerézdi sejtése mellett, elsőként természetesen a Rimay-párhuzam adódott. Balassi költő-tanítványa, Rimay János, mestere halála után megpróbálkozott azzal, hogy közzétegye Balassi lírai életművét. A kötetből példányunk nincs, föltehetőleg meg sem jelent. Fennmaradt viszont Rimay előszava, s ebből képet alkothatunk a tervezett könyv szerkezeti beosztásáról.

A Rimay által sajtó alá rendezett, meg nem valósult Balassi-kiadásban a 2. rész (Vegyes énekek) megfelel az 1. 33-as sorozatnak, a 3. rész (Júlia-énekek) pedig megfelel a 2. 33-as sorozatnak. Gerézdi nem tudta, hogy hová került volna az istenes versek 10 + X darabot számláló (feltehetően szintén 33-asra tervezett) gyűjteménye. Nos, Rimay ezt az elejére tette volna.

Egy további, lényeges érv a Gerézdi-sejtés mellett Balassi "Három himnusz" című sorozata.

A költő tanítványának, Rimay Jánosnak szavait a 3x33-as kötetbeosztás igazsága melletti tanúságtételként lehetett értelmezni. Gerézdi egy verses prológust is keresett a 3x33-as versgyűjtemény élére - nos, Rimay szerint a "Három himnusz a Legszentebb Háromsághoz" állt volna a kötet élén. Megvizsgálva a Három himnusz terjedelmét, kiviláglott, hogy az éppen kilencvenkilenc sor!


5. ábra

Arra is fény derült, hogy a háromrészes (a-a-b) Balassi-sort, illetve a 3x3-as (aab-ccb-ddb) szerkezetű Balassi-versszakot a költő valószínűleg épp a "Három himnusz" írása közben alkotta meg.

Megérteni véltük a költő vallási életének 1587-88 telén lezajlott mély fordulatát (éppen krisztusi korú, 33 esztendős volt ekkor), és úgy képzeltük, ekkor hozta meg nagy elhatározását, amelyet több istenes versében bejelent: hogy tudniillik egész életművét az Isten szolgálatába szándékozik állítani. Azt gondoltuk, hogy ekkor foganhatott meg benne kötetterve. A fennmaradt olajkép Balassit a felirat szerint 33 éves korában ábrázolja. Tetszetős feltevés, hogy avégett készíttetett magáról ábrázolást, hogy az egy, a tervezett kiadványt díszítő fa- vagy rézmetszet alapjául szolgáljon (5. ábra).

E bizonyítékok nyomán az irodalomtörténészek széles körben elfogadták az új kötetelrendezést.