Többen mézesmadzagnak tartják a kormány reformötletét

A most elfogadott törvény legnyilvánvalóbb szépséghibája, hogy nem teszi kötelezővé a kistérségi társulások létrehozását. Ennek oka, hogy a kötelező kistérségi társulások létrehozásához a parlament kétharmados támogatására lett volna szükség, az ellenzéki pártok azonban szinte az első perctől ellenezték a kormányzati javaslatokat. "Ezért kellett a puhított változatát megcsinálni" - mondta Ágh. Az ellenzék érvelése szerint azonban azért nem volt támogatható sem a kötelező kistérségi társulásokról szóló, sem a most elfogadott javaslat, mert nem világos, hogy milyen feladatuk lesz a kistérségknek, milyen az önkormányzatoknak és miből finanszírozza majd a kormány az új rendszer működését.

"A mostani reform több okból elhibázott" - jelentette ki Szita Károly kaposvári polgármester, korábbi fideszes országgyűlési képviselő. Szita szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány nem megfelelő sorrendben nyúlt a közigazgatási reformhoz. "Újra kell osztani a feladatokat, ezt követően hozzá kell rendelni a pénzt, és csak a harmadik lépés a hatékonysági vizsgálat. Ennek most a fordítottja történik" - mondta.

A polgármester szerint az új törvényből nem minden önkormányzat profitál majd, mert a kistérségi támogatások nem normatív alapon járnak. Minden kistérség pályázhat majd, a tendereken azonban nem nyerhet minden induló, így akadnak majd olyan kistérségek, amelyek semmit sem látnak majd a 7 milliárdból - állította Szita, aki szerint a javaslat jelenlegi formájában nem átalakítja, hanem felforgatja a közigazgatást.

"Nem világos, hogy mit akarunk elérni, mitől lesz ez jobb és mennyibe kerül majd" - mondta a törvény elfogadása után az [origo]-nak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte "dicséretes, hogy a kormány megpróbál lépni", kérdés azonban, hogy mitől lesz jobb a kistérség és a regionális önkormányzat, mint a helyi, vagy megyei szervezet. Zongor szerint a 168 kistérség alkalmatlan arra, hogy felváltsa a helyi önkormányzatokat, mert nem tudnak majd minden feladattal megbirkózni. Legalább ekkora gond, hogy nem határozta meg a kormány, mi lesz ezután a települési önkormányzatok szerepe és feladata.

Zongor szerint az önkormányzati rendszer legnagyobb hibája, hogy 1990-ben "kevert" modell jött létre. A magyar önkormányzati rendszer ugyanis kétféle - az észak- és dél-európai - közigazgatás jellemzőit is magán viseli. Egyfelől ugyanis minden településnek van saját önkormányzata, ami a dél-európai országok sajátossága. Ugyanakkor - ennek némileg ellentmondó módon - minden önkormányzatnak kötelezően el kell látnia minden közfeladatot. Erre csak az észak-európai országokban van példa, ott azonban nincs minden lakott településnek saját közigazgatási szervezete.

Kérdéses az is, hogy az új rendszer működtetésére honnan lesz pénz. A most megnyitott 7 milliárd forintos pályázati alap ugyanis Zongor szerint csak "mézesmadzag, de az önkormányzati autonómiát nem erősíti". "Van egy kis pénz" - jellemezte a helyzetet az elnök, aki szerint azonban a mostani források nem elegendőek ahhoz, hogy ténylegesen átalakuljon a közigazgatás. A pályázati pénzek a területfejlesztésben várhatóan hoznak némi előrelépést, de ettől még "az alapkérdések nem változnak". A törvény "jelenlegi formájában nem hiszem, hogy eléri azt a célt, amit valamennyien szeretnénk, hogy minden településen kiszámíthatóan javuljon a közszolgáltatások minősége" - mondta Zongor.

Ágh Attila szerint őszre készülhet el a hét régió kialakításáról szóló törvénytervezet (a régiók főleg a sok pénzt hozó EU-pályázatoknál jutnak szerephez, ugyanis jelenleg csak ezek pályázhatnak a strukturális alapok forrásaira). A politológus szerint akkor megismétlődik majd ugyanaz a "játék", mint a kistérségeknél. Ezek szerint a kormány először ott is kétharmados támogatást igénylő javaslatot nyújt majd be, amit Ágh szerint az ellenzék leszavaz. Ezután pedig az önkéntes régiókról szóló törvényt a kormánytöbbség elfogadja. Ágh szerint a lényeg, hogy világossá váljon, a kormány "szándéka" a közigazgatási reform kapcsán. "Nem tekinthető kormányzati kudarcnak, hogy az ellenzék nem fogad el valamit" - tette hozzá.

Sáling Gergő

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK